Utazó graffitik a vasúti kocsikon (2003.06.03 – Délvilág) Csongrád megyében minden harmadik vasúti személykocsit át kell festeni, olyannyira összefirkálták azokat a graffitisek. A két gépészeti főnökségnek, a szegedinek és a szentesinek állandó munkát adnak a graffitisek. A megyeszékhely 180 vasúti kocsijából eddig ötvenet kellett átfesteni. Járművekként akár 350 ezer forintba is kerülhet a firkálmányok eltüntetése. A szentesi főnökségre pedig négy-öt naponta érkezik összepingált jármű. A firkálás a károkozás mértéke szerint büntethető. A graffitifestés szabálysértésnek, rongálásnak, vagyon elleni bűncselekménynek számít. A vasúti kocsik egyharmadát kellett eddig átfesteni. A graffitisek számára viszont a "fújás" a művészi önkifejezés sajátos módja. Szegeden a kilencvenes évek közepén kezdődött a graffitiláz, miután a főváros irányából megérkeztek az első olyan szerelvények, melyek külleme megváltozott. Az intercity vonatok is népszerűek a "firkások" körében: ha a vasút mmkatársainak sikerül a szórófestés után egy-két nappal kezelésbe venni a kocsit, akkor a lemosás csak hatvanezer forint. Az oldószeres takarítás viszont rongálja az eredeti festést és többletmunkaerőt igényel. Ezért a járműgyártótól a vasút egyre több olyan kocsit rendel, amelyet antigraffiti műanyag réteggel vonnak be, ám egy ilyen kocsi előállítási költsége három- négymillió forinttal több, mint a hagyományos társáé. A vasút értékeinek védelmére állt fel a Vasútőr Kft., mely az ilyen és ehhez hasonló esetek felderítésében együttműködik a polgárőrséggel, a rendőrséggel, valamint a vám- és pénzügyőrséggel. A MÁV igyekszik minden lehetőséget megragadni arra, hogy a graffiti ellen védekezzen és megóvja értékeit. Némely esetben csak néhány négyzetméternyi felületet kell újrafesteni, ám a kisebb károk elhárítása is hatalmas összegbe kerül. A vasút munkatársainak rendkívül kellemetlen, hogy miközben a komfortos utazás érdekében igyekeznek egyre tisztább járműveket adni a közönségnek, addig más oldalról törekvésüket akadályozzák. A gaffitiseket szubkulturális csoportként tárgyalja a szociológia. Ezek a társaságok általában 12-20 éves fiatalokból alakulnak, akik így próbálják kifejezni önmagukat, elkülönülésüket más társadalmi csoportoktól, miközben pontosan tudják, hogy cselekményükkel egyben kockázatot is vállalnak. A graffitiben éppen az a lényeges, hogy olyan felületre kerül a firka, amely közös, vagyis egy kifejezetten erre a célra kijelölt felületre fújt rajz tulajdonképpen már nem is graffiti. A vasúti kocsikon a fújók rendszerint otthagyják a csapat szignóját, vagy a saját nevüket, ezzel is vállalva alkotásukat, mely más művészeti tárgyaktól egy szempontból jelentősen eltér: eladhatatlan. A MÁV munkatársai bíznak abban, hogy egyszer végérvényesen megáll ez a folyamat és küllemükben is tiszta, rendezett vonatokon utazhatunk.
A korábbi kommentre: a vasúti graffiti jól is nézhet ki. Csehországból jött be olyan vasúti személykocsi, amit profi módon készítettek el: szabadon hagyták az ablakokat és a szervízfeliratokat (tömeg, honos és karbantartó állomás stb), és igényes, dekoratív volt a rajz. A graffitisek többnyire nonkonformisták, így művészetüket nem is lehet eladhatóság szempontjából nézni. Az igénytelen rajzok készítői pedig nem graffitisek, csak firkálók.
Utazó graffitik a vasúti kocsikon
VálaszTörlés(2003.06.03 – Délvilág)
Csongrád megyében minden harmadik vasúti személykocsit át kell festeni, olyannyira összefirkálták azokat a graffitisek. A két
gépészeti főnökségnek, a szegedinek és a szentesinek állandó munkát adnak a graffitisek. A megyeszékhely 180 vasúti kocsijából
eddig ötvenet kellett átfesteni. Járművekként akár 350 ezer forintba is kerülhet a firkálmányok eltüntetése. A szentesi főnökségre pedig
négy-öt naponta érkezik összepingált jármű. A firkálás a károkozás mértéke szerint büntethető. A graffitifestés szabálysértésnek,
rongálásnak, vagyon elleni bűncselekménynek számít. A vasúti kocsik egyharmadát kellett eddig átfesteni. A graffitisek számára
viszont a "fújás" a művészi önkifejezés sajátos módja. Szegeden a kilencvenes évek közepén kezdődött a graffitiláz, miután a főváros
irányából megérkeztek az első olyan szerelvények, melyek külleme megváltozott. Az intercity vonatok is népszerűek a "firkások"
körében: ha a vasút mmkatársainak sikerül a szórófestés után egy-két nappal kezelésbe venni a kocsit, akkor a lemosás csak
hatvanezer forint. Az oldószeres takarítás viszont rongálja az eredeti festést és többletmunkaerőt igényel. Ezért a járműgyártótól a
vasút egyre több olyan kocsit rendel, amelyet antigraffiti műanyag réteggel vonnak be, ám egy ilyen kocsi előállítási költsége három-
négymillió forinttal több, mint a hagyományos társáé. A vasút értékeinek védelmére állt fel a Vasútőr Kft., mely az ilyen és ehhez
hasonló esetek felderítésében együttműködik a polgárőrséggel, a rendőrséggel, valamint a vám- és pénzügyőrséggel. A MÁV
igyekszik minden lehetőséget megragadni arra, hogy a graffiti ellen védekezzen és megóvja értékeit. Némely esetben csak néhány
négyzetméternyi felületet kell újrafesteni, ám a kisebb károk elhárítása is hatalmas összegbe kerül. A vasút munkatársainak rendkívül
kellemetlen, hogy miközben a komfortos utazás érdekében igyekeznek egyre tisztább járműveket adni a közönségnek, addig más
oldalról törekvésüket akadályozzák. A gaffitiseket szubkulturális csoportként tárgyalja a szociológia. Ezek a társaságok általában 12-20
éves fiatalokból alakulnak, akik így próbálják kifejezni önmagukat, elkülönülésüket más társadalmi csoportoktól, miközben pontosan
tudják, hogy cselekményükkel egyben kockázatot is vállalnak. A graffitiben éppen az a lényeges, hogy olyan felületre kerül a firka,
amely közös, vagyis egy kifejezetten erre a célra kijelölt felületre fújt rajz tulajdonképpen már nem is graffiti. A vasúti kocsikon a fújók
rendszerint otthagyják a csapat szignóját, vagy a saját nevüket, ezzel is vállalva alkotásukat, mely más művészeti tárgyaktól egy
szempontból jelentősen eltér: eladhatatlan. A MÁV munkatársai bíznak abban, hogy egyszer végérvényesen megáll ez a folyamat és
küllemükben is tiszta, rendezett vonatokon utazhatunk.
Graffitiről specifikusan és általában
VálaszTörlésA korábbi kommentre: a vasúti graffiti jól is nézhet ki. Csehországból jött be olyan vasúti személykocsi, amit profi módon készítettek el: szabadon hagyták az ablakokat és a szervízfeliratokat (tömeg, honos és karbantartó állomás stb), és igényes, dekoratív volt a rajz.
A graffitisek többnyire nonkonformisták, így művészetüket nem is lehet eladhatóság szempontjából nézni. Az igénytelen rajzok készítői pedig nem graffitisek, csak firkálók.