Frankfurti Könyvvásár: Perecárus

Ezt a posztot azoknak szánjuk, akik a hazai rendezvények perecárusainak extraprofitja miatt hörgmetáloznak: a németeknek sem könnyű, őket a mezitlábasért 1.30 ejróval, a sajtos deluxért 2.30 ejróval veszi le a nemzetközi perecárus maffia, mely árkartellel tör a világuralomra. Egyétek inkább a sokkal táplálóbb és vitamindús McHamit, mert a szabadságotokért eszitek.

(ez egy McDo által szponzorált poszt:)

Továbbolvasás + Read More......

Lendületben a Havas-família (III. évad)

Újra itt van a nagy csapat, Havasék már harmadik éve szépítgetik szerény lehetőségeik szerint a Lánchíd közvetlen környékét, a Világörökség közepét, oda, bele. Mint már megírtuk, a Városképvédelmi Bizottság, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal, ergó a Főváros hozzájárulásával. Hiánypótló létesítmény a turisták jobb kiszolgálása érdekében, akik sörrel a kezükben szeretnének Budapest jelképében, a látványosan telefirkált és elhanyagolt Lánchídban gyönyörködni. Azok számára, akik elégedetlenek lévén a környéken levő tucatnyi étteremhajó szolgáltatásaival és egy kis echte Ká-ejrópai fílingre vágynak. No, itt megkapják a Best of Demszkylandet.

Emlékszünk rá, hogy Demszky Gábor éppen Budapest antibalkán-jellegére hivatkozva bontatta el a Boráros téri bodékat, amelyek (természetesen) küllemükben mélyen alulmúlták a Világörökség eme pompázatos ékességét. Ha esetleg valamelyik rosszindulatú náci kétségbe vonná a Fesztivál Kávézó esztétikai értékeit, létjogosultságát és korrupcióról rinyálna, azok számára álljon itt végső érvként a Szadesz állítólagos városvédőjének, Ráday Mihálynak a véleménye:

"Ráday Mihály városvédő szerint, ha a Kávézó körül az engedélyek rendben vannak akkor nincs nagy probléma. - Idén még nem láttam az építményt, de tavaly sem volt vele probléma. Mivel ideiglenes épületről van szó, ami nem örökre marad ott, és az engedélyeztető bizottságok is áldásukat adták, úgy nagy baj nem lehet. Ha jól emlékszem ez egy gyomos terület volt, most pedig egy kulturált környezet van ugyanott, így az utóbbiból szívesebben gyönyörködöm a Budai vár látványában."

Minket teljesen meggyőzött Ráday Mihály érvelése, hiszen nemcsak a Lánchíd, de a környéke is kurvára el van hanyagolva. Szerencsére itt a rádays forradalmi megoldás: dobjuk fel a területet egy barakkal és minden rendben lesz, kulturált. Ezen gondolatmenet alapján Ráday Mihály gyomos kertje is egy második Fesztivál Kávézó felépítésével kulturálódna meg. Innét biztatjuk Budapest összes vendéglátósát, hogy haladéktalanul ostromolják meg Demszkyéket területfoglalási engedélyekért, mert még rengeteg elhanyagolt, gyomos terület van a Lánchíd környékén.

P.s: Félreértések elkerülése érdekében: nem Demszky Gáborról fogjuk megmintázni a korrupció és az inkompetencia szobrát, ha egyszer majd úgy adódik. És természetesen azt sem állítjuk, hogy Demszky és bandája ilyesfajta módon vásárol magának médiabefolyást, hiszen Havas Nikolett nem azonos Havas Henrik médiaizével, hanem csupán a lánya.

Továbbolvasás + Read More......

Heart-Attack Grill

Amiért érdemes meghalni – Heart Attack Grill
(a dicső Lensen cikke)

Tele van már a hócipője az egészséges életmóddal? Nem akarja túlélni az átlagot? Mindig is ott motoszkált a fejében, hogy az egészséges táplálkozás is csak egy múló trend, a multicégek pr-akciója? Nem a túlélésért eszik, hanem az evés puszta élvezetéért? Koleszterin szintjénél csak a tesztoszteron szintje a nagyobb? Szereti, ha zabálás közben bombázó nővérkék lesik minden óhaját, és közben flörtölnek Önnel? Nos mi megtaláltuk Önnek az ideális helyet.

Az USA-beli Arizona állam Tempe nevű városa a hamburgerimádó nővérke-fetisiszták zarándokhelye lett. „Heart-Attack Grill” (azaz „Szívroham Grill Étterem”) néven nyílt meg az a hely, ahol nemcsak a hamburger láttán kezd el patakokban folyni a nyálunk. Itt kapható a világ legnagyobb hamburgere, a sokat sejtető nevű „quadruple bypass burger”. Négy szelet egyenként kb. 25 dekás hamburgerhús, megspékelve baconnal, cheddar sajttal és a szokásos zöldségekkel. Azt hihetnénk, hogy ezt képtelenség megenni, de nem az! A pavlovi reflex analógiáját aljasan kihasználó igen alulöltözött, a szívroham veszély okán stílszerűen nővérkeruhát viselő személyzet segít ebben. Ha eddig azt hihettük a mai metroszexuális világban, hogy a zabálás, a sörivás és a cigizés nem férfias dolog, nos itt még meg is dicsérnek érte. A hamburger mellé járó nővér ugyanis, nem hogy bátorít, hanem egyenesen felszólít ezek művelésére, miközben buja tekintettel, bokáig érő dekoltázzsal, kéjes hangon dicsér meg minden egyes falat leküzdése után. Légy igazi férfi, hangzik el elég sokszor, a vendég meg nem tud ellenállni a kísértésnek, és mindenáron meg akar felelni a latexruhás gondozónak. Kábé ez a fogyasztásösztönző stratégiája az étteremnek. Azonban itt nem könnyű még megállni. Hiúságunkat pedzegetheti az alfahím cím elérése, amiért mindenkinél gyorsabban le kell tuszkolnunk egy double bypass burgert (fél kiló marhahúsnál tartunk) és sebtében rá kell dobni egy tripla bypass burgert. Ha ez sikerült, ekkor már kábé 1.3 kiló húst pusziltunk be, tehát jogosan viselhetjük az alfa hím pólót és fogyasztásunk ingyenes volt. Teljes az ellátás, a vendégeket kímélendő, a nővérkék kerekesszékben tolják ki a jól leápolt áldozatokat.

Az étterem a Hooters mintájára, ami ehhez a helyhez képest leányneveldének számít, gigászi franchise álmokat dédelget. Ezúton szólítjuk fel a potenciális befektetőket és az államot, hogy haladéktalanul szálljanak be a bizniszbe, a siker és a haszon garantált! Kaja, pia és nők, ez kell a népnek!

Cím: 440 W Warner Rd
Tempe, AZ85284-2966, US
Warner Professional Plaza.

Továbbolvasás + Read More......

Karácsonyi körkép (Bécs)

Bécsi körkép
(Lensen és bandája)

A bécsi adventi vásár igazából tökugyanolyan, mint a budapesti. Ott is több van belőle és ott is ugyanolyan mindegyik. Ami remek, tekintve, hogy az emberek ugyanazt a szeretetet, törődést és ajándéktípust várják évről-évre, illetve ugyanannyit kívánnak költeni. 6 éven aluliaknak és gyakorló vásárjáróknak nem meglepő (sőt, a szakirodalom szerint a gyermekek külön szeretik az ismétlést), hogy nagyjából minden második-harmadik standon ugyanazt árulják. És itt jön a bécsi dáncsel: az ismétlődő stand a glühwein-lerakat, amit megbolondít az almából készült forralmány (íze és hatása zseniális), valamint a puncskínálat (egy következő cikk témáját fogja majd képezni az osztrák puncskínálat feldolgozása, egyelőre még keressük a por forrását amiből készül, kiküldött ügynökeink pedig, akik tesztelték, még nem tértek vissza a retyezátról).
Ezenkívül üdítő volt a kolbász-nyershús áruda, amire nem is számítottunk a raccsolós sógoroktól. Volt szívalakú, feliratozott mézeskalács is, de azt a globalizációnak tudtuk be, szívünket nem melengette ugyanaz az otthon/balatoninyál/meghódítottuka-feeling, mint amikor elrágcsáltunk egy vértelen-száraz lángost, ami szintén volt odakünn. Ódákat zenghetnénk a fábólkészült-fadísz-, és fajáték-ajándék, egyedi plüssjáték, gyertya-, vagy szappan-árulós bódék pazar kínálatáról, de az nem volna korrekt. Ugyanannyiba kerül, szóval nézzétek meg magatoknak. Ja, magyaroknak fontos: kedves barátaim, szinte csak magyarok voltak a Rathaus Platzon. Ez nem lehet véletlen, tisztelt hölgyeim és uraim! Idézném egy polgártárs találó megjegyzését a waldbeeren punschról: „ez kompótlé, annyuk. Mi volt ebbe 3 euró?”

Szorgalmas olvasóknak, akik idáig jutottak a cikkben: képtelenek vagyunk feldolgozni és szavakba önteni a „klobasze”-t (sic!), a „langos”-t és a kukuruz”-t. De ezek a mijeink. Szóval már a spájzban vagyunk. Jól lerohantuk őket.

Amiben különbözik a bécsi adventi vásár a budapestitől, az az elrendezése: nálunk nem csillag alakban vannak felépítve a bódék. Mert az nálunk nem járja, hogy valamilyen színű, vagy a másik, vagy valahány ágú, vagy a másik, és azt a bódék kirajzolják. Bezzeg az osztrákok!

debreziner langos aus Wien, ungarische spezialitet



szeretik a magyart, mert tele van vitaminnal





óóóóó, tánnebáum

Továbbolvasás + Read More......

Cukormentes cukor Norbitól

Információk a szolgáltatásról
Norbi Ételfutár

Becsszó, nem akarjuk mi Norbikát bántani, fõként mióta felforrt szegénynek az agyvize a heréi miatt és százmillás pert emleget a saját lapjában megjelent ominózus fotó miatt. De Pepe, a Sasszem nevû olvasónkba belebújt az ördög és meglepett minket a Norbi Update Ételfutár reklámanyagával, oszt legott nekünk is felmelegedett a központi processzorunk. Ugyanis azzal bíztat a harmadik bekezdés második mondata, miszerint „Ételeink ízesítése cukormentes cukorral történik, ami nem tartalmaz sem kalóriát, sem mesterséges ízesítõszert". A nemcukorcukor.

Ez roppant érdekesen hangzik, akárcsak a fából vaskarika, valamint a kör négyszögesítése, úgyhogy legalább 5 percig olyan hangosan mosolyogtunk, hogy megfájdult a torunk. Késõbb megpróbálkoztunk a megfejtés reményében egy kutató-kémikusnál, de õ is hangosan mosolygott és a tudomány mai állását emlegette.

Mi egyszerû fenéklakó ízeltlábúak vagyunk, szóra sem érdemes szellemi képességekkel, minden humán segítségnek örvendünk, szóval a helyes megfejtõk között nagyértékû Homár-elõfizetéseket, valamint egy Gergényi Péter arcképével díszített aranyozott tomfát sorsolunk ki. Utóbbi nem igaz, ne üssetek. (És a csodalisztrõl még egy szót sem ejtettünk.)

Továbbolvasás + Read More......

A nagy zabálás: Trófea étterem

Erzsébet Királyné útja 5./Trófea Grill Étterem Zugló

Azt mondta nekünk az internet, hogy a Trófeát még a boldog monarchiabeli idõkben alapította egy digó Trieszti Nõ néven. Oszt egyszer csak jött az államosítás és tipikus komenista invenciózussággal átnevezték Vadászkertre, találgatni sem merjük, hogy mi a fenére vadászhattak az elvtársak Zuglóban. Majd közvetlenül az elprivatizálás elõtt, a nyolcvanas évek vége felé Trófea néven ujjáépült, amolyan szocirusztikus stílusban, a rossznyelvek szerint egyenesen Gojko Mitic tervei alapján: agancsokkal, kitömött medvével, kárpitozott székekkel, bõrrel bevont ülõkéjû padokkal, pácolt gerendákkal, vadászjelenetekkel a falon, elszívó berendezéssel a mennyezeten. De hagyjuk a lényegtelen étteremleírást, senki nem a berendezésért látogatja ezt az éttermet. Mert amúgy ez egy nagyon jó hely, amolyan metaforikus.

A nagy zabálás szemguvadásig, kardiológiáig. A jóléti társadalom bemutatja középsõ ujját a harmadik világnak. Önkiszolgáló, svédasztal jellegû étterem, korlátlan étel-ital fogyasztással. A tulajdonképpeni svédasztal egy hûtõpultokkal megtömött szoba, ahol a vendégek kedvük szerint válogathatnak a levesek, fõételek, hidegtálak, pörköltek, gyümölcsök, desszertek, köretek, grillzöldségek stb. bõségébõl, hogy aztán átalakíthassák valami gyökeresen mássá. A pácolt húsokat, grillezhetõ gombát stb. meg a büfé melletti látványkonyhán lehet megsüttetni. És semmi pánik, nincs a svédasztaloknál megszokott könyökharc a kajáért, záráskor is egy kisebb malachizlaldának elegendõ kaja maradt, pedig az étterem a szokásos csúcsrajáratott, teltházas módban mûködött.

Nekünk egy hétköznap estéje, három óra jutott kármérséklésre, vagyis a 3300 forintba fájó beugróért cserébe minél többet letuszkolni a torkunkon a fellelhetõ földi javakból. Nem hallgatva az öreg profikra, a kezdõ és buta falánkok módján grillhúsokból összeválogattunk egy rémisztõ adag egyveleget, a la fúziós konyha, köretnek orosz hússalátával megtetéztük, gyorsan megittunk rá 5 korsó sört, majd elégedetten átadtuk magunkat a rosszullétnek. Az este hátralevõ részében meglehetõsen szótlanul néztünk ki a fejünkbõl.

Vendégsereg: alsóközép, felsõproli. Láttunk kb. egy tucat kimondottan jó nõt, de számunkra nem tudták ellensúlyozni annak az egyetlen kínainak a jelenlétét, aki vastagtalpú cúgos cipõt, oldalzsebes fehér nadrágot, lila széldzsekit és fémgombos, western-szabású inget viselt orchideás nyakkendõvel. És hasonló piacos kínaiakból volt még vagy nyolc, mindegyik kancsalrészeg. Csupán azért nem fotóztuk le õket, mert Bruszli óta tudjuk, hogy kicsi termetûk ellenére egykettõre lehessegetik a fehér bunkó fejét, szóval jobb vigyázni. Inkább rátérünk a magyar vendégkörre: egy szakasznyi magyari csapat polóban, rövidnadrágban és szandálban retróvicceken hahotázott. Az etiópokon nevettek a legjobban, ezekbõl inkább nem idéznénk. Cserébe itt van egyik kedvencünk, egy klasszikus gulyáskommunista összekaccsintás: menekül Zsíroskenyér, mert a románok elözönlötték az országot és minden ehetõt felzabálnak. Futás közben találkozik Bécsiszelettel, aki azonban nyugodtan a maradás mellett dönt: ááá, engem úgysem ismernek.

Kislány fél kiló fagylaltal küszködik, mamája harsányan biztatja: egyél, drágaságom, van még torta is. Egy kigyúrt és vélhetõleg kiéheztetett fickó már szállítás, járás közben nekiesik a paprikásának, majd kitálalja egy részét az ingére. Két elzöldült arcú úr fülig szaftosan, vihogva biztatja egymást további habzsolásra az asztalukon tornyosuló maradékhegyet turkálva. Menj már, Karcsikám, hozzál még magadnak, nehogy hasznuk legyen ezeknek rajtad. Jaj, már csak egy óránk maradt és meg kell még innunk 6 korsó sört, hogy egálba legyünk a multkoriva.. Valaki egyszerre böfög és fingik, asztaltársasága fergetegesen mókásnak találja a produkciót. Fakultatív programnak Hófehér c. magyar rajzfilmet ajánljuk, Oroszlánszagú Leó utolsó perceinek a megtekintését.

No, ekkortájt kezdtük el nagyon sajnálni, hogy fizetõs a tömény. Folyóbor, csapolt sör korlátlan mennyiségben, de a töményebb szesz már fizetõs, például 4 cent gyomorkeserû 600 forint. Ez fájt, mert nagy szükség lett volna egy kis simogatásra a lelki egyensúlyunk miatt.

Sorjában.

Pozitívum: a pincérek hihetetlen higgadtsággal kezelték a vendégsereget, mûködtették a nagyüzemi etetõt, elõzõ életükben talán kondások lehettek. Profizmus és udvariasság, villámgyorsan vitték a maradékot, hozták a piát és mindig ácsorgott egyik-másik hallás és szemkontaktus közelben. Tisztelet a munkájukért, hõsök õk, de mi a részünkrõl már évekkel ezelõtt kihúztuk a lehetséges pályák közül a pincérkedést az élet rövidségére való hivatkozással. Ezeknek a fickóknak valami nagyon tartós anyagból készült az idegrendszerük.

Negatívum: a zene jellegtelen, érdektelen, háttérjellegû, semleges és ráadásul nem nyomja el a vendégek ütemtelen csámcsogását.

Pozitívum: a konyha, egyben a hely legnagyobb erõssége. A társaságunkat alkotó haspókok és hobbiszakácsok még másnap, józanul is nagyon dicsérték az étteremi kollégáikat, tehát vitán felül áll a gasztronómiai felhozatal jó minõsége. Mi csupán az üzletvezetõt vehettük szemügyre, de õ legalább biztatóan kövér volt. Ugyanis egy gasztronómiai szaktekintély valamikor azt tanácsolta nekünk, hogy olyan helyen ne étkezzünk, ahol a fõnök sovány.

Negatívó: kicsi az étterem parkolója, napközben nehézen találnak a környéken helyet a motorizált vendégek.

Negatívum: kissé túlzsúfolták asztalokkal az egységet, idõnként helyezkedni kell, hogy a szomszédos asztalnál ülõk ki-be közlekedhessenek. De aki intimitásra meg térre vágyik, az menjen piknikezni és süssön szalonnát hagymával.

Klóhelyzet: tiszta Európa, ráadásul a lépcsõházban van a bejáratuk, távol az asztaloktól.

Szívünkbe záráskor lopta be magát végérvényesen a vendéglátó egység, méghozzá a helyzetkomikumra épülõ humorral, mikor felhangzott a zárórát jelzõ vendégzavaró dal: "Nekem nincs apukám, anyukám, csak egy fél kifli az uzsonnám..."

Összességében: felelõsségünk teljes tudatában kijelenthetjük, hogy a Trófea a maga büfé/fapados étterem kategóriájában nagyon jól teljesít. A maximális 5-öt csak azért nem adjuk, mert irigyek és gonoszak vagyunk. És nem félünk sem a magyar birkózó válogatottól, sem Carter Wong 8 danos karatémesterrtõl.

(homar.hu)

Továbbolvasás + Read More......

230 forint az euro a Mekiben

Fincsi és egészséges kaja, a szakszervezetesdivel nem bíbelõdõ boldog alkalmazottak és a gyerekeknek, mint a társadalom legsebezhetõbb rétegének tudatával való bámulatra méltóan mesteri manipulálás. Még maga Shobert Norbert fittneszguru is kavart egy darabig a világ legnagyobb etetõcégénél, de aztán átállt a saját menüjével való házalásra. Egy szó mint száz, tegnap becsábultunk mi is egy hugyozás erejéig a Régiposta utcai patinás Mekibe, mivel a közeli Burger Kingben sorban álltak az emberek. És örömmel láttuk, hogy a multinacionális vállalat tiszteletre méltó bizalommal viseltetik a mostanában meglehetõsen ingadozó árfolyamú forinttal szemben.

Igen, kedves homáristák, emelkedhet bármilyen magasságokba az euró a forinttal szemben, a Meki dicséretes következetességgel csupán 230 forintos árfolyamon hajlandó a turisták nyavalyás euróját hamburgerre cserélni. És mint informátoraink jelentették, az euró a Mekiben már hónapok óta nem emelkedett egy fillérnyit sem, huhogjanak bármennyit egyesek a forint összeomlásáról. Köszönjük a bíztatást.

P.s.: Tudtátok, hogy: "annak oka, hogy a japánok alacsonyak és sárga bõrûek, abban keresendõ, hogy 2000 évig csak halat és rizst ettek. Ha mi hamburgert és krumplit eszünk 1000 évig, magasak, fehér bõrûek és szõkék leszünk." (Den Fujita, a japán McDonalds néhai elnöke 1971-ben)

(homar.hu)

Továbbolvasás + Read More......

Ebéd ezer alatt - Kurd girosz magyarosan

Fufu Fati girosz
Tompa utca, Budapest, IX kerület

Azon a kedves olvasóink számára, akik szerint csak a Nemzeti Biliben levõ szar kavarásához értünk, itt egy kedves esti mese, amely korhatár nélkül olvasható.

Tavaly, a Ferencvárosi Ünnepi Játékok alkalmával tévedtünk a Bakáts térre, egy olasz nyelvû operahaknira, hogy meglehetõsen kezdetleges nyelvtudásunkat teszteljük. A Tosca (nem a gépzenei társulat) volt mûsorra tûzve, aminek a történetét valszeg minden kedves homárista ismeri. Zanzásítva: adva van egy Cavaradossi nevû izgága festõ, aki a fennálló törvényes rendet támadja, de elnyeri méltó büntetését, sortûzre ítélik. Tosca nevû nõje megmenthetné, ha egy csekély szívességet tenne a Scarpia nevû rendõrfõnöknek, de a gaz terroristanõ dalra fakad és leszúrja a legitim hatalom képviselõjét. Ennél a pontnál eléggé el nem ítélhetõ módon és nagyon röhögtünk, mert számunkra érthetetlen volt, hogy egy meglehetõsen érett (sõt túlérett) hölgy, sok-sok fölös kilóval a hátsóján, a helyett, hogy örvendezne a soron kívüli kufircnak, miért folyamodik ilyen radikális konyhakéshez. A nézõk biztatására idõ elõtt távoztunk, és mivel a rasztafari edzésbõl kifolyólag igencsak megehültünk, betértünk a közeli Tompa utcában levõ két giroszos boltocska közül az egyikbe, amit azóta sem bánunk.

Finom, nagyon finom, eltalált ízek, laza kiszolgálás, szerintünk az egyik legjobb a témában, simán alázza a nagyra nõtt Három Testvért. Természetesen (!) semmi köze az igazi giroszhoz/swarmához, természetesen a helyi mutációt kapjuk, mivel itt is csirke, illetve pulykahúst csomagolnak a lepénybe. Kedves olvasóink bizonyára megütköznek azon, hogy az eredeti girosz birkahúsból készül, de hát ez van, Mitteleurópa, tessék a térképre nézni, teccettek volna forradalmat csinálni, valamint a bojlercsirketermelés olcsóbb a bárányénál. Szerencsésföldi halandóként sikerült sok-sok országban giroszt tesztelni, felelõsségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy a Fufu Fatinak a siralmas alapanyag ellenére sincsen oka szégyenkezni, megkapta a második helyezést nem hivatalos ranglistánkon.

[A legjobb swarmát (figyelem, izraeli propaganda következik) Tel-Avivban, a jemeni negyed melletti Karmel sukon ettük. Hatalmas adag húshoz a fogyasztó legalább tíz négyzetméternyi zöldség közül válogathatott magának, sõt a bunkóbbak (pl. én) akár kétszer is pakoltak maguknak. Némiképp árnyalja a képet swarma-ügyileg, hogy a legrosszabbat is Tel-Avivban ettük, egy kihalt shabbatkor: három napra olyan betegek lettünk, hogy fosás és hányás közben antiszemita megjegyzésekre ragadtattuk magunkat, ami az izraeli helyszínt tekintve legalábbis meggondolatlan cselekedet volt.]

Visszatérve a Fufu Fatihoz. A girosz csupán 400 forint és a baklava (130 ft), valamint a dolma (50 ft) is megéri a pénzt. Az x-ik sör magasságában már több ízben sikeresen eltársalogtunk pináról, idõjárásról és más baloldali értékekrõl a (hangsúlyozottan) kurd tulajékkal, és miután megcsillogtattuk a kurd kérdésben való tájékozottságunkat, annyira megpakolják a giroszunkat, hogy egy része mindig a ruházaton végzi. Könnyû így törzsvendégeket szerezni.

Egy bibi azonban van. Nemrég Mirci nevû olvasónkkal tértünk be, szerénységünk igen elfáradva, a zombirészegség állapotában. A genyó kurd hát nem felírta Mirci szalvétájára a telefonszámát?!

(homar.hu)

Továbbolvasás + Read More......

Ebéd ezer alatt - CZZ Vendéglõ

CZZ Vendéglõ
3100 Salgótarján Fõ tér 1.


Köztudomású, hogy extra Budapestam non est vita, si est vita, non est ita, ami magyarul annyit jelent, hogy Budapest a világ közepe, valamint a pestiek a világ legokosabb, legszebb és legszexibb emberei, az evolúció csúcsa. Ezt a tételt Kolesz cimbora erősen vitatta, lévén szegény nem született Világközepei, de amúgy rendes srác. Javaslatára feltettük a parafakalapot és elindultunk vidéket nézegeti, tényfeltárni. Mentünk, mentünk, mendegéltünk, útközben jó sok kocsmát megnézegettünk, majd egyszercsak elérkeztünk Salgótarjánba, ahol sok panelt és proletárt láttunk, valamint további kocsmákat. Városnézés közben erősen megehültünk, oszt udvariasan érdeklődtünk a barátságos bennszülöttektől, hogy merre található egy olyan vendéglátóhely, ahol az emberek nem csupán sört esznek. Így jutottunk el a Fõ téri CZZ vendéglõbe, amely fizetett ügynökeink szerint az elõzõ tulajdonos, Czikora Zoltán nevének kezdõbetûit viseli, valamint a legjobb, amit a város nyújtani tud a kényes pesti suttyóknak.

A hangulatos hetvenes évek milliőjét idéző interiőr azonnal elnyerte tetszésünket, elvégre Paul Anderson Időjárőre a kedvenc olvasmányunk. A felfedezés lázában égve a hely specialitását, a CZZ tekercset rendeltük, ami valamiféle rántott ízé, sonkába tekerve szalonna és savanyú uborka, hasábburgonyás körettel, 980 forintosért.

Továbbolvasás + Read More......

Töki Pompos a Vörösmarty-téren

A Homár frusztrált. Teller Ede megajándékozta a szenvedõ emberiséget a hidrogénbombával, de szülõhazájának még egy nyavalyás atombombája sincsen. Pedig birtokában jó eséllyel visszaszerezhetnénk akár Etelközt is. Persze itt van nekünk Paks, ami legalább ugyanannyira veszélyes, de mégsem vennének komolyan a sógorok, ha egy lelkes magyar delegáció azzal kopogtatna az osztrák Külügyminisztériumban: figyú, ha nem kapjuk vissza Burgenlandot, felrobbantjuk Paksot. És mivel amúgy is kampányidõszak van, mi is elõrukkolunk egy ígérettel: szavazzatok a Homárra és bütykölünk nektek egy fájintos atomfegyvert. Végre egyenrangúak leszünk Izraellel és Észak-Koréával! Miért csak a jenkiké legyen az élvezet? Atombombát Mindenkinek!

És itt van a másik nemzeti sérelmünk, a pizza. Miközben a pizzát rágcsáló világ az olaszokat dicsérgeti, elsiklanak azon tény fölött, hogy az is magyar találmány.

Itt a bizonyíték: a Töki Pompos, mellyel elõször a Vörösmarty téri kirakodóvásáron találkoztunk potom 500 forintosért.

Recept: egyszerû, mint a szegény olasz találmánya, a pizza. Fogj egy pompost (langalló, langali, bodag, bukti, vakarék, ami régebben kenyérsütésbõl megmaradt tésztából készítettek) és ízesítsd azzal, ami éppen adódik. Lilahagyma, sajt, fokhagyma, szalonna, tejföl vagy akár baromfizsír, de kérésünkre vegetáriánus változattal is megörvendeztettek. Mint megtudtuk, ”az étel igazi zamatát az élõtûz és az akácfa füstje adja meg”, a mûtárgyat a helyszínen sütik tapasztott kemencében. Finom, mint az elsõ koitusz.

videónk a vásárról + flashmob párnacsata:

Továbbolvasás + Read More......

Ebéd ezer alatt - Szembe a madárinfluenzával

A Homár messzire elkerüli a Meki jellegû amerikai tömegetetõket, mert valaki egyszer azt mondta, hogy tök ciki ott mutatkozni. Valamint a közvélekedéstõl eltérõen van ízérzékelésünk. Lássuk hát az alternatívákat, a madárinfluenza-pánik kellõs közepén jól megreklámozzuk a Deák téri baromfihús-ellátónkat, a Csirke-fogó nevû büfét. Már a neve is somolygásra készteti az amerikanizált vendéglátós elnevezésekhez szokott egyszerû fogyasztót, ráadásképpen a hely ízletes és kiadós szendvicsei a maximális pontszámot érdemlik.

400 forintos körüli ízbomba, melybõl a zöldség sem hiányzik, valamint a kiszolgáló személyzet udvarias stílusa nem csap át meki-féle letegezõsdibe. (Tegezõdjenek az amerikaiak az irakiakkal, de mi ká-európában megmaradunk az egyes szám harmadik személynél, mint udvarias társalgási formánál).

Aki helyben kívánja feldolgozni a jobblétre szenderített baromfit, az köretet és üdítõt is rendelhet visszafogott áron. Kicsit kopottas a büfé, kicsit zsúfolt, de a miénk és mindenkinek jó szívvel ajánljuk.

Végezetül az értetek beszélek, nem ellenetek jegyében: a magyarosch vendéglátás nem feltétlenül jelenti azt, hogy magasról pottyantunk az elemi higiéniai elõirásokra. Jelesül ne ugyanaz az ember vegye át az ótvaros pénzünket, aki a szendvicsünket is összerakja, teringettét!

Továbbolvasás + Read More......

nem mind arany, ami kóser

Franczoz minidonuts

Totó cimboránk ellátogatott a világ fõvárosába, New Yorkba, ahonnét ezt a szuvenírt importálta a szegény vidékinek. Az ember nagylátószögû objektívet kér, oszt kap egy doboz kóser Franczoz minibagelt a gettóból, bátortalan Eiffel-toronnyal a cég logójában. Hangulatomat talán a csalódottság jelzõvel lehetne jellemezni. - Nagyon rossz - biztosított galádul. – De te eleve a szemetet gyûjtöd. Ismerek egy hászidot, aki antiszemita megjegyzésekre ragadtatta magát a megkóstolása után.

Nem mertünk kockáztatni, ezért tesztelés céljából megkóstoltattuk a buli egyszerû népével a szerzeményt.

Rados, MÚOSZ tag: Mi ez a szar? Ja, hogy kóser? Õõõõ, vannak még átmeneti problémák a népi demokrácia építésében.

Zoltán, közgazda, 1 hete elhagyta a barátnõje, azóta antiszemita: A zsidók bosszúja a holokausztért. Vagyis hogy ezt többnyire zsidók fogyasztják? Mazochisták. Az ex-barátnõm is legújabban egy bölcsésszel jár…

Györgyi, titkárnõ: Háááát, száraz tésztán savanyú csokoládé, amolyan Katona Klári kedvence. Köszi, de fél darab is elég, hagyjunk a fõnöknek is….

Kati néni, házmester: Drága gyerekek, halkítsátok már le azt a nyavalyás lemezjátszót. Amerikai édesség? Hát Amerikában mindent megesznek az emberek? Meg akartok mérgezni?! Most aztán tényleg fejezzétek be a bulit!

Zeb, rámenõs francia buldog, aki mindenáron magáévá akarta tenni a lábszárunkat: Broáf! (kitálalja a szõnyegre)

Ezek után felforrósodott a hangulat és a társaság egy emberként követelte, hogy egyem meg az utolsó darabot. Bátraké a jövõ, meg túlerõ van, végül is az egészségügyi miniszterünk is kipróbálta magán a madárinfluenza elleni oltóanyagot. Páááálinkááát!!!

(homar.hu)

Továbbolvasás + Read More......

Ebéd ezer alatt 4 - Másnapos menü

Pocakos Kifõzde
XVI. ker Sashalom, Thököly u.

Bár a legújabb szociodemográfiai kutatások szerint Budapesten életszerû tevékenység csupán a belsõ kerületekben van (ott is a romkocsmákra korlátozódva), mégis vettük a bátorságot és expedíciót indítottunk Sashalom felfedezésére. Megnyugodva konstatáltuk, hogy Unikum és élelmiszer külsõ kerületeinkben is bõséges mennyiségben áll rendelkezésre. "Unikum, bor, sör, kevert, nem értem, mért vagyok reggel levert." Namindegy, hagyjuk. Miután felébredtünk házigazdánk kerti asztala alatt, sietõsen megcéloztuk a piac mellett leledzõ Pocakos Kifõzdét, mivel az est folyamán minden ehetõt és ihatót elraboltak az ufonauták a hûtõszekrénybõl.

Az étkezde külleme és enteriõrje bármilyen esztétika-szakos széplelket a kemény drogok világába kergetne, mi viszont nem a külcsín alapján ítélünk, ha az éhhalál fenyeget. Viaszosvászon és balkán: hiányzó wc-papír, szappan, kéztörlõ stb. A kajaválaszték ekkortájt csupán bablevesre és a brassói aprópecsenye egyik helyi mutánsára korlátozódott, de igényeink a béka segge alatt voltak. Noha helyi kémeink óva intettek a korai látogatástól, mondván, ez esetben a tegnapi maradékot kapjuk, mi veszélyes emberkísérletre is elszántak voltunk.

Totó cimbora bablevest, én maradékelven a brassóit választottam. A Pocakos-tulaj megesküdött, hogy friss és mai minden, majd közölte, hogy várni kell, míg megmelegíti. Ezt röhögés nélkül kibírtuk. Megjegyzem, az árak is a béka segge alatt lapulnak: a brassói sült hasábburgonyás körettel és savanyúsággal, valamint gyógysörrel 900 forintot kóstált. "És ne felejtsétek el visszahozni a tálcát!"- üvöltötte utánunk a tulaj, de nem volt más kajálda a környéken.

Megérte korgó gyomorral kivárni a félórás melengetést. Miután végre nekikezdtünk bõségesen kimért élelmünknek, meleg szeretethullám futott át rajtunk. Bár az aprópecsenye messze állt a klasszikus, mondhatni ortodox módon elkészített brassóitól (hiányoltam a szalonnát és a zöldborsót, valamint sült krumpli helyett pirított a szokásos köret), a szakács vagy õstehetség, vagy pedig egy elsõosztályú étterem ide deportált kulináris mûvésze lehet. Ízek mestere, áldott a te neved. Révülten csámcsogás mosolyra torzult arccal (a cimborám által rendelt bableves sem volt nemzeti gyász), lelkünkben béke és szeretet, ízlelõbimbóink orgazmusa. Isten szeret minket. Valszeg még egy Krúdy Gyula vagy Hamvas Béla kaliberû ínyenc is megkockáztatott volna egy mosolyt. Mindenesetre erõs esküvéssel megfogadtuk, hogy legalább még egyszer visszatérünk ide hátralevõ életünkben.

Továbbolvasás + Read More......