Bike Positive bringazárMiután sokadik bringánkat privatizálták a földi javak újraelosztásáért harcoló ismeretlen aktivisták, értelemszerûen egy szakértõhöz, egy biciklitolvaj ismerõsünkhöz fordultunk tanácsért. Mellesleg az illetõ már a társadalom hasznos tagjának számít, régóta jó útra tért, miután egy idegesebb biciklitulajdonos a lelkére beszélt. Felépülése után átnyergelt pi-vízzel való ügynökösködésre és már sok csodás gyógyulásról tud beszámolni. Privatizátori tudása azonban nem kopott meg és õ az U-acélos bringazárakat ajánlotta, mondván, hogy azokat elég macerás levágni. Rögvest elbaktattunk a Hajti Pajti szaküzletbe, ahol potom 2000 forintosért egy Bike Positive márkájú, acélköpenyes, acélsodronyos bringazár tulajdonosai lettünk.
Ez a fajta, vastag, de hajlékony zár jobban tetszett, mivel az U-vasas zárakat leginkább biciklitározóknál lehet használni, olyasmi meg alig van Demszkygrádban. 'Szal magyar termék, oszt magyar munkahely, ésatöbbi, sõt tested by bike racers, ami egy biciklizár esetében kissé talányosan hangzik. És akkor egy esõs tegnapelõtt beletörtük a zárba a kulcsot.
Volt jammerolás és fogak csikorgatása, hogyaza, ésígytovább, de szerencse a balszerencsében, hogy a drótszamarat nem láncoltuk semmihez elõzõleg, ippeg csak beugrottunk a forgalmas Váci utca egy üzletébe, mielõtt beütött volna a krach. Némi tûnõdés után frissen és fiatalosan hátunkra kaptuk a tulajdonunkat, majd gond elcipeltük egy közelben lakó ismerõsünkhöz, aki mellesleg az anyánk. Mindenki udvariasan elkapta a szemét az impozáns zárral ellátott kerékpárt cipelõ tolvajról, asszem, ilyen közönségérdeklõdés mellett akár fényes nappal lefürészelhettük volna a zárat, ahogy ezt már Dublin fõutcáján megtettük hasonló okok miatt. Csupán egy bunkó kisgyerek szólt be, hogy "nézd, mama, a bácsi lopja a biciklit". Természetesen a mama azonnal és igen erélyesen ráüvöltött az antiszociális, mások magánügyeibe beleavatkozó csemetéjére, mondván, ne bámészkodj, mert pofáncsaplak, a kölök meg azonnal kussolni kezdett. Igen, szerintünk is tapintatra kell nevelni a mihasznákat, egy idõben lekevert pofon (opcionálisan: körmös) elveszi a kedvét az ifjúnak, hogy zavarja mások gazdasági érvényesülését.
Haladéktalanul megpróbáltam levágni a cuccost egy fémfûrésszel, de a mûanyag borítást átvágva meglepve tapasztaltam, hogy az acélköpeny karikái a keresztirányú vágásnál ötletesen forogni kezdenek, emiatt csupán karistolni lehetett az acélt. Nem ártott volna egy satu, de mint alkalmi biciklitolvaj, éppen nem hordtam magamnál. Elégedetten gratuláltam magamnak a jó vételért, majd felhívtam a már említett szakértõt. Kértük (lécciazistenért, mégegyszerútoljára, lopjelegybringát, az enyémet), hogy azonnal hozzon flexet, erõvágót, lézerágyút, dematerializálót, ostromlétrát, illetve a szokásos munkaeszközeit, valamint sok sör is lesz. Az úr segítõkésznek mutatkozott, megkérdezte a zár márkáját, majd rejtélyes vihogások közepette közölte, hogy béna vagyok, ami nem is igaz. A megbeszélt idõpontban megjelent egy barkácsboltban vásárolt legolcsóbb, ötszáz forintos keretes fûrésszel, majd ámuló szemeim elõtt cirka 45 másodperc alatt kettévágta a sodronyt, ábrákádábrá, csiribi-csiribá. Kiderült, hogy a huzalokat védõ köpeny nem illeszkedik a lakatrészhez, a mûanyagot átvágva a résen keresztül gond nélkül hozzáférhetünk a nem túl vastag, sõt igen puhának tûnõ drótokhoz. Bóvli ungariche scheisse.
+ egy témábavágó videó a critical massról
Továbbolvasás + Read More......
jelenleg az oldalon
Bejegyzések
