Vegyen pénzt! (cigaretta)

Moon cigaretta 100 forintossal
Imperial Tobacco Magyarország

A Homár nem tartozik a paragrafus-rágcsáló állatok közé, sõt tudatmódosult állapotban akár egy ügyvédek nélküli világot is el tud képzelni. Most azonban tanácstalanul csattogtatja ollóját és roppant mód bánja, hogy egy jogász ismerõse sem elérhetõ, mert svindlit sejt, szabálysértést, tisztességtelen piaci magatartást. Hatósági áras termékrõl lévén szó, itt valami nagyon bûzlik. Nem promóciós ajándék, hanem egy igazi, nemcsalásnemámítás fém százforintos lapul a Moon-cigaretta cellofánja alatt. Tehát a kedves vásárló a megállapított hatósági ár alatt jut dohányárujához, ezáltal sok-sok idevonatkozó rendelkezés, valamint jogszabály sikoltozik sérülten.

Félreértések elkerülése végett: A Homár nem sajnálja, hogy valakik olcsóbban jutnak tüdõrákhoz. A Homár szerint mindenki azzal a cuccal csinálja ki magát, amihez úri kedve tartja (feltéve, ha életmódjából fakadó extra gyógykezelésének költségeit nem a társadalombiztosítással, vagyis mások adóforintjaiból kívánja finanszíroztatni). A Homár nem kíván az egészségkárósító termék ilyesfajta marketingjének etikai dimenzióiról értekezni.

UPDATE: Helyes megfejtõnk, "köcsög jogász" hozzászólása a tömegbõl:

a gyártó/forgalmazó akkor kap adójegyet, ha kifizette az adót. egyébként a 2003. évi CXVII. törvény 97.§ (2) bek. alapján az adó mértéke a cigarettára 6450 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 11 220 forint/ezer darab. ha az adójegyet megkapta, akár el is ajándékozhatja az egész árukészletét, vagy adhat minden doboz cigi mellé egy kocsit is, mivel ez egy szabad ország.

Továbbolvasás + Read More......

A félmûvelt alkoholista és az export

Budavár Merlot

Binderer St. Ursula borászat

Kedves olvasók, fárasztó napom volt másnapossággal kombinálva, ezért csekély bennem a felebaráti szeretet. Szeretném, ha ti is rosszul éreznétek magatokat, ezért életem egyik mélypontjáról, a Budavár Merlot-ról fogok értekezni. Hetedhét határon is túl, Dublinban, az Aldi multináci helyi boltjában akadtunk rá fentebb említett borunkra. Ez az a bolt, ahol a helyi kisnyugdíjasok mellett fõként román vendégmunkások és nigériai illegális bevándorlók vadásszák össze a betevõt. Önkiszolgálás raklapról, minimalista személyzet: két pénztárosnõ az eladótérben, plussz az elmaradhatatlan biztonsági õr (az is feka), merthogy az istenadta nép hajlamos a spontán privatizációra.

A palack címkéjén látható Budavár felírat magyar terméket sejtetett (Németországban palackozva), noha a bor lelõhelyének feltüntetett Dealu Mare Romániában, a néhai Havasalföldön van. Ez a régió adta a világnak Ceausescut. Már ez a tény óvatosságra kellene késztessen bárkit, de a bor megvásárlása mellett szólt, hogy ez a fajta volt akkoriban a legolcsóbb az Aldiban (és ezáltal valszeg az egész városban). Én már két napja szomjaztam likviditási gondok miatt, úgyhogy mindenre elszánt voltam, akár egy reality-show szereplõje.

Mohóságomban már az utcán lecsavartam a kupakot. Szó bennszakadt, hang fennakadt, pediglen már végigkóstoltam a magyar kannásbor-kínálatot is. És ültem a szemerkélõ esõben a Parnell street járdaszegélyén és olyan arccal bámultam ki a fejembõl, hogy egy néni pénzt akart adni, a rendõrjárõr pedig igazoltatott.

Íze? Mint a mikróban sült csecsemõ sikolya. Mint a Holocaust Wolves of Apocalipse c. hörgmetál. Mint a késsel a kezében a csirkét hívogató szakácsnõ mosolya. De profundis: Uram, meddig tûröd még ezt?!!!

Végsõ elanyátlanodásomban vásároltam hozzá kólát, majd költõi merengésem támadt, akár Fülig Jimmynek. Elképzeltem, hogy a csendes-óceáni naplementében a hajó korlátjánál azt ismétlem búsan: "szeret, nem szeret"’’ és apró darabonként eltépdesem Peter Binderer urat, és a darabkákat lassú, de könnyed, kecses mozdulattal odadobálom az alant nyüzsgõ szelíd cápáknak.

(P.s.: Az Aldi honlapjának termékismertetõjében szerepel egy zavarbaejtõ idézet kedvenc újságomból, a Guardianbõl, miszerint ez egy "csavarkupakos, nagyon korán szedett szemekbõl, finoman élénk tanninos’’ bor" lenne.– Utánanéztem a dolognak és minden igaz! Magyarán: cikizik ezt a borszerûséget. A cinikus-ironikus-humoros írás címe "Parti-nyomorultak"’’ és azonnal tessék elolvasni, ha az Aldi pofátlanságának mértékét fel akarjátok mérni. Mértéktelen az ugyanis.)

(homar.hu)

Továbbolvasás + Read More......

Mégis kinek az érdeke?

Kárpótlási jegyek illegális reklámja

Budapest szerencsésen túlélte az augusztus huszadikai önünneplést, a Homár meg végre kiereszthette légcsöveibõl a beszorult levegõt. Egy repülõ sem próbálta lerombolni a Lánchidat, sõt az idén nem sikerült a Miniszterelnöki Hivatal csókosainak felgyújtani a Citadellát, valamint lángoló uszály sem szemkápráztatta a kitódult bennszülötteket és turistákat. Több, mint egymillió, kulturált szórakozásra vágyó egyén tolongott a Duna partjain. Ezt az eseményt használta ki egy élelmes és pofátlan (talán)bróker, aki kárpótlási jegyeket szeretne vásárolni. A lámpaoszlopokra szerelt, kézi gyártású, silány, primitív, de olcsó és célszerû plakátjaiból több tucatot számoltunk össze a rakpartokon, valamint a Margit-hídon. Gratulálunk az élelmes gerillamarketingesnek, valamint a látványért felelõs Illetékeseinknek, ugyanis az utóbbiak közül senkinek sem szúrt szemet a többtucatnyi illegális és városrondító plakát. (Jajistenem, belém hasított a szörnyû gyanú: lehet, hogy engedéllyel voltak kifüggesztve...)

Továbbolvasás + Read More......

Szedd magad mozgalom (gegen kutyaszar)

Budapest, V. kerület: Kutyapiszokgyûjtõ

Mindenünk a gyerek, akarom mondani: mindenünk a kutya. Ha a szemünk fénye megette a vitamindús, rostos, esetleg grillezett tápszerét, természetes módon kikívánkozik belõle a végeredmény bizonyos idõ elteltével. Ekkor vehetjük hasznát a közterekre kihelyezett kutyapiszokgyûjtõnek, a fejlett Nyugaton kifejlesztett civilizációs vívmánynak. Gazdi letép a tekercsrõl egy zacskót, kézre ráhúzza, majd megfogja a még melegen gõzölgõ produktumot és elhelyezi az erre a célra kialakított, fedõvel ellátott tartályban, imigyen eltüntetve a szaglószerveket irritáló, valamint a városképet elcsúfító kutyagumit. Kiemelt turisztikai övezetrõl lévén szó, javul a magyarság megítélése a külföldiek körében, valamint a bennszülött lakosok komfortérzete is nagymértékben megnövekszik: nem térdig kutyaszarban kell vándorolnunk a Balkánról Ejrópába vezetõ úton.

Steiner Pálról, az ötker túlsúlyos polgármesterérõl ezidáig csak annyi pozitívumot tudott a Homár megemlíteni, hogy szép nagy bajsza van. Viszont a napokban kihelyezett kutyapiszokgyûjtõ felszerelés láttán könny szökött a szemünkbe és felelõsségünk teljes tudatában, nagy nyilvánosság elõtt kijelentettük a sarki krimóban: ha csak ennyi eredmény fûzõdik regnálásához, máris megérte négy évre a nyakunkba venni. Kis költség a kerületnek, de hatalmas lépés a magyarságnak a már említett, a Balkánról elvezetõ úton. Tán még néhány közbudi megnyitását is megkockáztatja derék fõszolgánk, ha jövõre is rá szavazunk.

Ötkeres bennszülötteink egyelõre gyanakodva figyelik ezt a merész újítást (Én? Hogy megfogjam? Kézzel? Azt? Perverz vagy?) de fotónk a tanúbizonyság, hogy már szorgosan próbálkoznak a kutyagumi-gyûjtõ rendeltetését empirikus módon kitapasztalni. Csak így tovább!!!

Továbbolvasás + Read More......

Budapesti panoráma (Fesztivál kávézó)

Lánchíd, pesti hídfõ/Fesztivál Kávézó

Tessék, itt van a páratlannak mondott budapesti panoráma újabb ékessége, a hely szelleméhez igazodva, a település, valamint a nemzet hagyományaihoz kötõdve: hangulatos fabódé hullámpala-tetõvel.

Hogyan kell Molotov koktélt készíteni? - hörögte lila fejjel Bülbül, meglátván a Lánchíd tövében a bódét. Lokálpatriótáknál megesik az ilyesfajta reakció, ha világörökségük közepére szarik valaki.

Harmonikus, mondhatni "szerves" egységben a Lánchíddal, mind alakját, mind gondolatiságát tekintve, nyugodalmas kis Mucsát teremtve a nagyvárosi káoszban. Egy hely, ahol a bürokrácia kényes ízlése egybeesik a vendéglátos költségérzékeny, profitmaximalizáló szemléletével, amit ökologikusnak is nevezhetünk: a minimumra törekszik, nem pazarló, így pl. minimális anyagi ráfordítással foglal le nagy tereket. És kerüli a magamutogató, hivalkodó, öncélú esztétikai megoldásokat, bátran kölcsönöz a westernparaszt hagyományainkból.

Részünkrõl szeretettel ajánljuk az Fesztivál Kávézót Demszky Gábor világváros-építõnk, Ráday Mihály, Kossuth-díjas, Europa Nostra-díjas hivatásos városvédõnk, valamint a UNESCO Világörökség Bizottsága figyelmébe.

("A Világörökség Egyezmény aláírásával valamennyi Részes Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvõ világörökségi helyszíneket óvja és megõrzi a késõbbi generációk számára, illetve hogy lehetõsége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplõ helyszínek védelméhez.")

Továbbolvasás + Read More......