2008. november 17., hétfő

Márkarombolás? Kalocsa környéki paprika Szabó Károlytól

Kalocsa környéki fűszerpaprika örlemény

gyártó: Szabó Károly
6343 Miske, Béke út 12
HACCP rendszer alkalmazva
Energiatart: 1047 kj(262)/100g
Nettó tömeg: 50g

A kalocsai paprika gyűjtőnév, a Kalocsai Sárköz és a szomszédos dunántúli területek mintegy hatvan településének paprikatermesztését értjük alatta. A kormány 1920-ban zárt paprikaterületté nyilvánította Kalocsát. Az első világháború után mintegy ezer holdon, az 1930-as években - a csípősségmentes paprika megjelenésével - közel ötezer holdon folyt a paprikatermesztés a kalocsai tájkörzetben. A kalocsai fűszerpaprika védett eredetmegnevezésként való bejegyeztetése folyamatban van, a megnevezés jelenleg a Lisszaboni Megállapodás alapján élvez védelmet a világ 17 országában.

Kalocsa és Miske között 11,9 km – körülbelül 14 perc - a távolság, de a jelek szerint Miske nem tartozik az említett területhez. Mivel a fentnevezett, aprócska zsákos termék főként a turisták szuveníréhségének csillapítását szolgálja, a híres-neves Kalocsa neve felkerült a termékre, de az eredetvédelem kicselezésére "Kalocsa környéki" eredetmeghatározással. Szabó Károly pénzhez jut, a turistának meg úgyis mindegy, lenyúlásra teremtett állatfajt képeznek. Ilyen alapon akár bordói bort is árusíthatna, elvégre Miske környékéhez Bordeaux, sőt Ausztrália is beletartozik. Meg a Hold. Stb.

fake, paprika, kalocsa környéki, kalocsai paprika, Szabó Károly, Miske, eredetmegnevezésfake, paprika, kalocsa környéki, kalocsai paprika, Szabó Károly, Miske, eredetmegnevezés, Hungary, Magyarországnot fake: eredeti, kalocsai paprika

paprika, kalocsai paprika, eredetmegnevezés, Kalocsa, eredeti, Magyarország, Hungarypaprika, kalocsai paprika, eredetmegnevezés, Kalocsa, eredeti, Magyarország, Hungary, Ungarn, VengriaAz ügyről Wekler Ferenc szadosta parlamenti képviselőnk jut eszünkbe, aki a sokszázmilliós állami támogatásból létrehozott szőlőföldjének értékét szerette volna kissé megdobni, ezért maszopos haverjaival átrajzoltatta a szekszárdi borvidék térképét: Morágy községet lazán a borvidékhez csatoltatta. Nagy volt az álmélkodás ekkora pofátlanság láttán, részletek alant:

Wekler megint nagyot szüretel

Az SZDSZ-es Wekler Ferenc majdani mórágyi borait egy júniusi minisztériumi rendeletnek köszönhetően a nagyobb presztízsű, magasabb árkategóriába tartozó szekszárdi termékként adhatja el. Az agrártárca erre vonatkozó intézkedése ellen a szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsa jogorvoslattal kívánt élni, mivel törvénytelenül kihagyták őket a döntésből.

Mórágy községet, ahol a kormányváltás után Wekler Ferenc (SZDSZ) is földterületeket szerzett, majd több száz millió forintos állami támogatással szőlőtelepítésbe kezdett, egy júniusi minisztériumi rendelet értelmében a szekszárdi borvidékhez csatolták - tudtuk meg. A település korábban a tolnai borvidék völgységi körzetéhez tartozott. Borászati szakemberek felhívták a figyelmet: belföldön jóval kedvezőbb a szekszárdi borok értékesítési lehetősége, és eladni is nagyobb haszonnal lehet.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény értelmében egy-egy terület borvidékhez csatolásáról a helyi hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) véleményének kikérésével a földművelésügyi miniszter dönt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) június 3-i rendelete azonban mégis a szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának akarata ellenére született, legalábbis Mórágy átminősítése tekintetében. A HNT-nél elképzelhetőnek tartják, hogy adminisztratív hiba folytán, az előzetes egyeztetésekkel ellentétes intézkedéseket tettek közzé az FVM rendeletében, részleteket azonban csak a hét végére ígértek az ügyben.

Ezt az álláspontot alátámasztotta Nagy István, a szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának vezetője is, aki elmondta: a szervezet a minisztériumi rendeletből értesült arról, hogy egy új taggal bővült. A szakember hozzátette, a tanács választmányának tagjait meglepetésként érte, amikor azzal szembesültek, hogy Mórágy település is a szekszárdi borvidékhez tartozik, erről ők nem döntöttek, véleményüket sem kérték ki, éppen ezért jogorvoslatot akartak benyújtani a szaktárcához. Nagy közölte azt is, hogy a minisztériumból ígéretet kaptak arra, hogy az intézkedést az ősz folyamán felülvizsgálják.

Az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke a kormányváltás után is szerzett jelentős területeket a térségben. Birtokaira Baranya, illetve Tolna megyében 272 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapott szőlőültetvény-telepítés jogcímén. A politikus egy tévéműsorban elárulta: ő közvetlenül nem kapott támogatást, azt családtagjai és gazdasági társaságok nyerték el nyilvános pályázaton, a támogatás öt évre szól.

Magyar Nemzet, 2004. augusztus 5.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Pénzbüntetést kaptak a paprikabotrány vádlottjai


300 ezer és 1 millió forint közötti pénzbüntetésre ítélte a bíróság a paprikabotrányban érintett cégvezetőket fogyasztók megtévesztése miatt. Az ügy 2004-ben pattant ki, amikor kiderült: a piacvezető Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. és egy másik cég hamisított - brazil, dél-afrikai és spanyol őrleménnyel kevert - paprikát hozott forgalomba. A magyar paprikához kevert import őrleménynek túl magas volt a toxintartalma is.



A fogyasztók megtévesztése miatt pénzbüntetésre ítélte a Kecskeméti Városi Bíróság a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. három vezetőjét és a Sükösdi Házi Pirospaprika Kft. ügyvezetőjét. Az ítélet elsőfokú, Novák Csilla bíró 300 ezer forinttól 1 millióig terjedő pénzbüntetést szabott ki a vádlottakra. A büntetést fogyasztók megtévesztése miatt szabta ki, a többi vádpont alól - visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel, annak gontalan forgalomba hozása - felmentette őket. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész és a vádlottak is gondolkodási időt kértek.

A Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. 2004-ben összesen 11 tonna olyan fűszerpaprikát hozott forgalomba, amelyhez különböző arányban brazil és spanyol importból származó őrleményt kevert. Ez a mennyiség a cég éves termelésének 0,3 százaléka. A társaság akkor piacvezető volt a hazai fűszerpaprika-termelésben, termékeinek 60 százalékát exportálta. Import paprikához azért kellett folyamodnia a cégnek, mert 2003-ban nagyon kevés fűszerpaprika termett. Az ebből készült őrlemény nem csak kevés, de rossz minőségű is volt - mondta el az indoklásban a bírónő.

A Sükösdi Házi Pirospaprika Kft. által előállított, a Dél-Afrikai Köztársaságból származó őrleménnyel kevert mennyiség szintén elhanyagolható volt a cég éves termeléséhez képest.

A vádat képviselő kecskeméti ügyészség szerint a négy vádlott úgy hozta forgalomba a külföldről származó paprikát, hogy tudott a jelentős toxintartalomról szóló laboreredményekről. A spanyol és a brazil paprikát magyarral keverve csomagolták, és nem tüntették fel azt, hogy nem a kalocsai tájkörzetből származik a fűszer. A sükösdi kft. ezen kívül a Dél-Afrikai Köztársaságból importált őrleményt magyar paprikával keverve "Eredeti magyar paprika" jelzésű tasakokban juttatta a kiskereskedelembe.

A botrányt a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás robbantotta ki 2004 augusztusában. Akkor jelentős mennyiségű brazil paprikát foglaltak le Bács-Kiskunban, és a laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy a mérgezőanyag-tartalom meghaladja a megengedett értéket.

Névtelen írta...

Valami bűzlik
Wekler Családi Pincészet Pécsi Hárslevelű 2006 (szűztermés)
2008.11.30. 03:26 - MűtanninCímkék: mecsek wekler hárslevelű 2006 kétpontos
Híresemberbor. Ilyen esetekben nehéz kikapcsolni a fejünkben zakatoló hírrádiót vagy hírtévét. Tudniilik a büdös életbe' le nem vettem volna ezt a palackot az áruházi polcról (ezerkettőért), ha nem tudom, ki az a dr. Wekler Ferenc.

Dr. Wekler nagyon különleges honatya, a szadeszes földesúr (vö.: kisgazda filozófus, fideszes szakszervezeti titkár, szocialista segédpüspök etc.), Mecseknádasd polgármestere, helyi atyaúristen, sokhektáros agrármájer, aki néhány évvel ezelőtt egy-két agrártámogatás látványosan pofátlan igénybevétele és a regionális fejlesztési tanács körüli pár tízmilliós botrányok folyományaképp kibukott az országos politika szűkebb elitjéből. Kínossá vált. Vállahatatlanná. (A magyar politikusi mezőnyben kínossá válni - azért ez teljesítmény. Torgyán dr. üdvözletét küldi.)

De nem kell félteni dr. Weklert. Sőt.

Letaglózóan büdös. Nem Wekler, nem (csak) az ügyei, hanem a bor. Dugósság, ugye, szóba sem jöhet, hiszen plasztikdugós a szentem. Erjedt lekvár, napon szétolvadt savanyúcukor, lábszag, ilyenek, ne is erőltessük.

Az íz nem ennyire szörnyű, de nem is jó, nem tudja feledtetni a rettenetes orrfacsarást: savhiány, fáradtság, bágyadtság, és a szokásos hársjegyek, csak leszedálva. Kár is elemezni, ilyen bort nem vesz még egyszer, aki belekóstolt. Két pont.

A Baranya Megye Fehérbora címen egy kicsit sem csodálkozok, ha a gazda egy kicsikét odahat, megválasztották volna ezt a bort kistérségi megbízottnak vagy polgármester-helyettesnek is, nyilván.



Drága képviselő úr, azt a 270 milliós telepítési támogatást meg aztán a 23 milliós saját hatáskörben megítélt mobil szennyvíztisztítót, meg a többi mutyit, lobbit, ügyeskedést kicsikét jobban is föl lehetett volna használni. A jobboldal flagship korrupciógyanús borászata, a Patrícius klasszisokkal jobb borokat készít. Ebben is vesztésre tetszenek állni.