A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ulysses. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ulysses. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. július 29., vasárnap

Szellemtörténet II

A sötétségben szellemujjak suhogtak érezhetően, és mikor a tantrák szerinti imádságot a megfelelő égtáj felé irányították, halovány, de növekvő rubinfény lett fokozatosan látható, az Éteri Kettős Jelenlét látomása, az arcból és koronás fejből áradó jivikus kisugárzásnak köszönhetően különleges élességgel. Az összeköttetést az agyfüggelék biztosította, valamint a narancstüzű és bíbor sugarak, melyek a hasi idegközpontból és keresztcsontból áradnak. Megkérdeztetvén földnevén illetőségét illetően az égvilágban, azirányban nyilatkozott, hogy most a pralaya vagy visszatérés útját járja, de közben meg mindig alá van vetve holmi vérszomjas személyiségek által rárótt próbáknak az alacsonyabb asztrálsíkokon. Mikor megkérdeztetett első benyomásai felől a lét és nemlét félelmetes határain, állította, hogy kezdetben mindent mintha homályos üvegen keresztül látott volna, viszont azok előtt, akik e határt meghaladták, az atmikus fejlődésnek kifejezhetetlen lehetőségei nyílnak. Mikor aziránt érdeklődtek, vajon az ottani élet hasonlít-e földi tapasztalatainkhoz, kijelentette, hogy tiszta lelkeknek számító több kivételes lénytől hallotta, miszerint lakóhelyeik egy modern lakás minden kényelmével felszereltek, mint amilyen a täläfän, bidewänä, hidegänä és melegär, wätäkläzät, és a legbennfentesebbek a legtisztább kéjhullámokban fürdőznek. Egy liter íróstejet kért, odavitték neki, és félreismerhetetlen volt felfrissülése. Mikor azt kérdezték tőle, van-e valami üzenete az ittélőknek, hangosan felszólította mindazokat, akik meg mindig a Maya boldogtalan oldalán élnek, hogy térjenek a jó útra, mert devani körökben az a hír járja, hogy Mars és Jupiter valami gonoszságon törik a fejüket a keleti szögletben, ahol a Kos az úr. Erre nekiszegezték a kérdést, nincsenek-e esetleg különös óhajaik az elhunytaknak, és a válasz így hangzott: Üdvözlünk benneteket, földnek barátai, akik még mindig testben élnek . Vigyázzatok, hogy C.K. meg ne vágjon benneteket. Megállapítást nyert, hogy az utalás Mr. Cornelius Kelleherre vonatkozik, Messrs H. J. O’Neill népszerű temetkezési vállalatának cégvezetőjére, az elhunyt személyes jó barátjára, aki a temetésrendezést intézte. Távozása előtt az volt a kívánsága, okvetlenül közöljék drága gyermekével, Patsyvel, hogy másik cipője, amit keresett, jelen pillanatban a félemeleti szobában a komód alatt található, és hogy a párjával együtt küldje el Cullenhez, talpaltatni csupán, mert a sarka még egészen jó. Azt is kinyilatkoztatta, hogy ez úgy melyen feldúlta lelke nyugalmát ama más síkon, és a legünnepélyesebben követelte kívánságának tudatását

Minden biztosítékot megkapott, hogy az ügyet tökéletes rendben elintézik, és úgy tetszett, ez a legnagyobb megelégedéssel töltötte el.

Elhagyta földünk útvesztőit immár, O’Dignam, hajnalunk napja. Szellemtépte páfrányt ingat a sugaras homlokú Patricknak. Sirasd őt, Banba, viharoddal, és sirasd őt, ó, Ócean, forgószeleddel.

(James Joyce: Ulysses)

Szorgalmatos munkával legépeltem, két bádogdoboz energiaital és 10 üveg Brouw meester serital segedelmével, azon szellemi éhínségben szenvedők számára, akik még nem olvasták a fentnevezett írót.

Továbbolvasás + Read More......

2007. július 26., csütörtök

Dublinon át térben-időben szabadon

Genyó a társalgóban Dublin térképe felett görnyedezik, mint már megszokhattuk. Töpreng, homlokán ráncok tenyésznek, akár a, hasonlat most éppen nincs. Aszongya, hogyakkor Dorset street, és innen Eccles Streetre, édes otthon, hetes szám, egy köpésre a Blessingtontól (A kocsi egyenesen zörgött végig a Blessington Streeten. Kövek. Kövek.) Aztán Berkeley, itt van 1 jó kocsma, ide jár stresszoldókért, mármint Genyó. Bennfentesek öröme. Naésakkor lássukcsak, kimért léptekkel haladt a Sir John Robertson rakparton, elhagyta a Windmill Lane-t, mivanitt, hoppla, a térképen Rogerson szerepel szenzáció, szenzáció, lebukott az Európa könyvkiadó (1986-os kiadás, fordította Szentkuthy Miklós, a fordítást az eredetivel egybevetette és szerkesztette Bartos Tibor, az utószót Ungvári Tamás írta) hanyag disznók, nahát, a szenzációs leleplezést követően utcai zavargások, a James Joyce Kommandó lerombolja a kiadó épületét, gyászoló rokonság. Akkortovabb, Windmill road, megjegyzem, itt van? volt? a U2 stúdiója, cult hely, most a lebontás fenyeget, a Nemzeti Szentek persze tiltakoznak, befektető ebet a karóhoz, Elkerülhetetlen Fejlődés, Munkahelyteremtés, Túrizmus, új Temple Barra van szüksége a nemzetnek, tovább, Lime Street, átvágott a Towsend Streeten, mitteleurópai jöttment furcsállja, hogy száz év alatt sem változnak az utcanevek, és Westland Row, itt kell lennie egy postahivatalnak, ahol Bloom szerelmi levelezését bonyolította, postán maradóan, Henry Flower álnéven, ide majd szépen beszúrunk egy saját költésű gyöngyszemet

Mit ér az élet
Ha a csajom pinájába
Másnak fasza téved?


egy epigontól ennyi elvárható. Brunswick Street, Cumberland Street, Mindszentek temploma, ide feltétlenül beülni, Isten lehetséges indítékain
töprengeni, miért van inkább valami, mint semmi, helyszíni jelentés a Telepszichotikus Turbómixerből, érdekes, ez az Ejzi mindig fekete cuccokban feszit, aszongya, hogy csak átmenetileg, arra vár ugyanis, hogy a Szilícium Völgyben tudósék előrukkoljanak egy sötétebb színnel, értitek, hehehehe, akkorhát holnap végigsétálunk, ellenőrzünk, átélünk, szellemdús kommentárokat a könyv margójára. Adj egy kis vodkát, Ejzi koma. Joe, a képesités nélküli szakács, Holsteint iszik, megszokhattuk. Nem számoljuk, nem ildomos. Elérkezettnek látja az időt. Első randimra készülődtem, tension, you know, lazításképpen benyomtam 1 bélyeget, életemben ez volt az első, 14 voltam, tapasztalatlan, csupán ekivel és zöldseggel volt dolgom azidáig, de a dealer kifogyott a cuccbol, aszongya, ez is feldob, a biztonság kedvéért 2 sárkányossal indítottam, szeretném, sürgősen, vértől duzzadó linganomat odaadó, nedves jóniba helyezni, majd szorgos ide-oda, ki-be húzogatással mint magamnak, mint a jóni tulajdonosának orgazmatikus gyönyöröket okozni, a Nagy Tervező akarata szerint, elbasztam, az ambulancián oktató-nevelő videókat kellett nézni, halál unalom, hallom, hogy slutty, slutty, kolléga unalmában kiverte, magára fanyalodott, talpával a szőnyegbe dörgölte a sokmillió corpus delictit, eltékozolt spermáját.
Vanmégegyjótöréenetem, akkoriban a Gardiner Streeten laktam, egyik esős nap nagyon bebasztunk az Ovalban, másnap fájt a fej, de állt a fasz, körbekémleltem a nyolcágyas szobát a felső ágyamrol, de töküres volt, béke, nyugalom, itt az alkalom, ráérősen kivertem, rezgett az agy, hangokat hallattam, mint ilyenkor szokás, sajnos, elfelejtettem az alattam levő ágyat ellenőrizni, ijedt olasz csajszi lapult ott, nagyon kínos volt a helyzet.


Bartek belátogat, haj, haj, a Federal Security egyenruhája, karrier, biztos pénz, self confidence, tartozik valahova, tekintete ennélfogva határozott, indiszkréciója hivatali paranoiából táplálkozik, munkahelyi ártalom. És be is baszott rendesen valahol.
- Hi, you! - közölte Genyóval.
- Jóestét kívánok - válaszolta Genyó ízes székely tájszólással, várakozó álláspontot képviselve.
- Mi a fenét (what the fuck are you doing etc.) naphosszat, a térképet böngészve, titokzatos jeleket vésvén ide-oda?
Genyó szervilis egyéniség, tiszteli az egyenruhából áradó tekintélyt, ennél fogva készségesen megadja a kért felvilágosítást, sugi pula.
- Látom szemedben az értelem csillogását és látom aurád gyöngyházfényén az adeptusi mivoltodat. Elárulom neked a Nagy Titkot, mert erősnek tűnsz a Teher Elviselésére.
Akkorhát.
A Végső Idők Korában élünk. Elkerülhetetlen Műanyag Robbanás, a beavatottak tudják, amit tudnak. Tudják, akik tudják. James Joyce mérnök volt, a Tudás birtokosa. Megadta az inputot a kérdezőknek. Az James Joyce egyház mérnökei a tér-idő kontinuum megbomlásával számolnak, ezt nevezhetjuk Apokalipszisnek is. A Szabadkőművesek londoni páholya is előre látta az eseményeket, Joyce külföldön töltötte életét, ellenséges hatalmak árnyékában és védelmében, félt a tudása miatti ellenlépésektől. Dublinban gyilkolták meg a Brit Birodalmat, 1916-ban, német segitséggel. Nincsenek véletlenek: 1916-ban jelent meg az Ulysses. A könyv térkép.
És szerepel benne a Blessington Street: ennél fogva ideköltöztem, hogy közelről lássam az elkövetkezőket.
Egyházunk tagjai a felfokozott várakozás izgalmas állapotában, szerteszéjjel a városban. Kültelkeken, csodás éjjeleken, mikor a kutyák elhallgatnak, hallatszik már a Lovasok dübörgése.

Zárszó helyett, íme, 1 vers, izmosodó ír nyelvtudásom bizonyítéka.
A megfejtőknek atyai puszi a homlokra. Szüzek előnyben.

Oscail do shuile
Pog mo Thoin

Továbbolvasás + Read More......