Szocik, lógni fogtok (frissítéssel)

Hecclapunk lendületben :D

"A nép hangja: klotyófirka" sorozatunk újabb darabbal bővült (kösssz a képért, SzőrHáj).
Egy próféta ülhetett (állhatott) be a Baumax óbudai áruházának klójába:

"Szocik, lógni fogtok."

A gyengébbek kedvéért egy akasztófa, rajta egy Fletó, lába között fütyivel.






frissítés: Szőrös Kutya olvasónk két fényképe a Belvárosi római katolikus templom oldaláról: a klerikális reakció szó nélkül tűri, hogy a szeretett Hiteles Vezért ismeretlen mocskolódó bántsa. A falon.




ráadásként egy kis tanulságos olvasnivaló az Élet és Irodalomból, a régi szép időkben nem tűrték tétlenül a Szervek, hogy a nép élcsapatát és szeretett vezérjüket a faszisták gyalázzák:

GERVAI ANDRÁS
Titkosszolgák a női vécében

Hétköznapok a szocialista Magyarországon

A diktatúra nem érte be a totális hatalommal: ellenőrizni, manipulálni akarta az emberek gondolatait is. A lakások és a telefonok lehallgatása, a levelek felbontása, a társadalom egészét behálózó ügynökrendszer segítségével jelen volt az otthonokban s az intim terekben is. Nemcsak a másként gondolkodókat, de még a falfirkálókat, kocsmai odamondogatókat is gyanús és veszélyes elemnek tartotta. Tulajdonképpen tőlük is félt, őket is komoly retorzióval sújtotta.1

"Sül a hurka, sül a lángos..."

1960. augusztus 27-én rendkívüli esemény történik az orosházi vasútállomáson. A bűntettet először Juhász László forgalmi szolgálattevő észleli, ő a takarítónőnek szól, az meg Szabó István málházó vasutasnak, aki értesíti B. Szabó József főtörzset. A hatósági közeg megtekinti a váróterem melletti férfi vécét, s szemügyre veszi az ellenséges falfirkálást: a két vizelde fölé, kb. 1,5 méter magasságban a fehérre meszelt falra 10 cm nagyságú, civil folyóírású betűvel ismeretlen szerző azt írta, "Sül a hurka, sül a lángos, Le van szarva Kádár János!". B. Szabó lezárja a helyiséget, s 16 órakor jelenti észleleteit az orosházi rendőrségnek.

Az ügy felderítését a Békés megyei rendőr-főkapitányság orosházi III/III-as kirendeltségvezetője, Kocsis Lőrinc főhadnagy kezdi meg. Az esemény napján kelt jelentésében azt feltételezi, hogy az elkövető - mivel "a betűk alakzatai zsinórírásra utalnak" - fiatalkorú egyén, aki kisujjnyi kék iront használt.

Kocsis megbízza B. Szabó főtörzset, hogy társadalmi kapcsolatai segítségével néhány napon keresztül, 13 óra előtt tartsák szemmel a vécében megfordulókat. A főtörzs egyik embere, Farkas János segédrendőr hamar talál is gyanús személyt: a Kurunczi nevű oroszházi maszek asztalost, aki a tett napján a vasúti vécéből kijövet idegesen körülnézett, aztán újra visszament a piszoárba. Mindez elég, hogy rászálljanak.

A "párt és kormányvezetők ellen elkövetett", zsírkrétás falfirkálás folytatódik. Ugyanaz a rendszerellenes felirat szeptember 27-én a szomszédos Nagyszénás helységben, a "Partizán" mozi udvarában levő férfi vécében is megjelenik. November 8-án, a földműves szövetkezeti kisvendéglő férfi vécéjében lehet olvasni az ismerős versikét.

Kocsis jelentésében aláhúzza a "Le van" szavakat, főnöke, Nyírfalvi Károly őrnagy, a Békés megyei rendőr-kapitányság III/III osztályának vezetője azonban helytelenítőleg azt jegyzi fel a lap szélére, hogy "ilyeneket" nem helyes aláhúzni.

Nagyszénáson is helyszíni szemlét tartanak, a feliratokat lefotózzák, majd az írásszakértő megállapítja a kézírások közötti azonosságot. Fiatal elkövetők után kutatva az orosházi gimnáziumban és az ipari tanuló iskolában írásmintákat gyűjtenek, és azokat írásszakértő megvizsgálja - eredmény nélkül. A főhadnagy arra a következtetésre jut, hogy az elkövető magas növésű, mert a "Partizán" mozi vizeldéjében 210 cm magasan firkált, s "kizárt, hogy fel tudott volna valahova állni". Úgy gondolja, hogy mivel az utolsó két alkalommal Nagyszénáson voltak feliratok, az elkövetők köre leszűkül a Nagyszénásról Orosházára bejárókra. A III/III által összeállított listán 66 felnőtt és 24 diák szerepel, őket politikai megbízhatóság szempontjából szelektálják, kategorizálják, a gyanúsnak találtakat pedig operatív ellenőrzés alá vonják: feltérképezik előéletük, szakmai pályafutásuk fontosabb állomásait, magatartásukat, szokásaikat.

Az elkövető(k)nek próbálnak csapdát állítani: Kocsis főhadnagy és III/III-as kollégái, Bor Imre főhadnagy, Lahata István főhadnagy több napon át reggel 6 és 9 között lezárják a vasútállomás női vécéjét, lyukat fúrnak a falba, s azon keresztül lesik, mi történik odaát, a falon túl. Egy negyedik titkosszolga mindeközben odakint strázsál.

Kocsis 1960. december végi összefoglalójában leszögezi: "Orosháza város és járás területén közvetlenül az ENSZ ülés előtt és az ENSZ ülés alatt2 az osztályellenség tevékenysége megélénkült." Rendkívüli esettel állunk szemben, mivel "az ellenséges cselekmény minden esetben vécében van elkövetve". A "népi demokratikus államrend elleni izgatás"3 bűncselekményét elkövető(k) felkutatása hosszabb operatív feldolgozást kíván, ezért "Festőművész" fedőnévvel "Rendkívüli esemény dossziét" nyit.4 (Jóváhagyja Nyirfalvi Károly őrnagy.)

Vasüzleti "mélyfúrás"

Kocsis főhadnagy kideríti, hogy kék zsírkrétát Orosházán csak az állami papírboltban lehet vásárolni, azt azonban több vállalatnál, szövetkezetnél is használják. A falfirkáló krétájával színe és minősége, keménysége alapján csak a vasműszaki üzletben használatos eszköz egyezik meg. Vagyis: a vasüzletiek a leggyanúsabbnak.

Kocsis elbeszélget S. V.5 pénztárosnő, társadalmi kapcsolattal, aki többek között elmondja, hogy a Bakos nevű segéd az ellenforradalom idején munkahelyén személyzeti anyagokat égetett, ezért elbocsátották. Izgága és - ez is nagyon fontos - magas növésű. Kocsis szerint a közelmúltig Nagyszénáson dolgozott Bakos feltehetőleg a Partizán mozi udvarán levő vécére járt, mert az esett legközelebb akkori munkahelyéhez.

A bolti alkalmazottak feltérképezésében Kocsis igénybe veszi K. A. nagyszénási lakos segítségét is. Ő még korábban, a honvédségénél, az elhárítóknál informátorként dolgozott. Drótkerítés vásárlásának ürügyén, közös ismerősükre hivatkozva felkeresi R. G. eladót, provokatív kérdéseket tesz fel neki, de csak azt éri el, hogy a férfi kiutálja őt az üzletből.

R. G. adatainak a központi adatnyilvántartóból történő lekéréskor kiderül, hogy 56-ban egyszer részt vett röplap készítésében és terjesztésében, ezért később elítélték, s a III/V-ös osztály beszervezte. A hálózatból akkor zárták ki, amikor elkerült Békéscsabáról. Egykori jelentései írásszakértői vizsgálata után már nem gyanús, ezért aktiválják, s bevetik a vasüzleti felderítő munkába. "Ligeti" fedőnéven "értékes" információkkal szolgál kollégáiról.

Főnökét, a vasüzlet vezetőjét - akit nem sokkal korábban illegális felvásárlás miatt letartóztattak - "érdekes ember"-nek tartja, megnyilvánulásaiból arra következtet, hogy nem híve a rendszernek. Például két vagy három éven át nem fizetett szakszervezeti tagdíjat, s amikor ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy nem kapott ő azért a pénzért semmit sem. "Ligeti" elsősorban Gulyás Károlyt tartja gyanúsnak, mert a 19 éves, a katonasághoz nemsokára bevonuló fiatalember sokszor kölcsönkérte a kék krétát. Munkája mellett fusizik, lakásokat fest. Egyébként "szeret szélhámoskodni. Éjszakánként sokat csavarog. (...) rosszra hajlamos. (...) politikai álláspontja 70%-os, a múltat dicsőíti. Rémhíreket is terjeszt." Csak a látszat kedvéért lépett be a KISZ-be, valójában "rendkívüli" ellensége a rendszernek. Mivel verseket is ír, "Ligeti" azt a feladatot kapja, hogy szerezzen tőle egy kézírásos lapot, emellett dicsérje előtte az ismeretlen falfirkáló bátorságát.

"Ligeti" szerint gyanús Rácz Ernő is, aki a háztartási boltból gyakran átjár a mellette levő vasüzletbe, s ott könnyen hozzájuthat zsírkrétához. A "jampec, huligán természetű" fiatalember - akinek szülei fuvarosok - az orosházi kultúrcsoport tagjaként gyakran megfordul a környező falvakban. "Ligeti"-nek születésnapján meg kell őt hívnia az Alföld vendéglőbe (költségek fizetve), s minden lehető módon a bizalmába férkőznie. (Utasítás: elégedetlenkedjen, panaszkodjon alacsony fizetésére!)

Májusban a III/III - fedésben - kihallgatja az ex-vasbolti vezetőt. Kérdésre elmondja, hogy az alkalmazottak is használták a fiókjában tartott viaszkrétáját, s azzal még a szomszédos háztartási boltból átjáró tanulók is firkáltak a falakra. "(...) egyik alkalommal a vasajtóra azt írták ki, hogy nagyfülű Sándor".

A gyanúsítottaktól konspiratív úton írásmintát szereznek be, de a szakértő egyiküket sem azonosítja az elkövetővel. A több mint másfél éve tartó nyomozás megreked, ezért Kocsis főhadnagy - Gyurkó Pál százados jóváhagyásával - 1962. február 19-én lezárja a dossziét.

A nagyszénási "vonal"

1963. március 21-én az új Országgyűlés alakuló ülésszakán Kádár János bejelenti az általános amnesztiát: kegyelmet kapnak azok, akik a "személyi kultusz éveiben hatalmukkal visszaéltek", akiket az "ellenforradalmi cselekmények" miatt elítéltek, valamint akik 1957 és 1963 között államellenes bűncselekményt követtek el. Elkezdődik (?) a kádári konszolidáció, a hatalom mindenre és mindenkire kiterjedő "figyelme", az éberség, a gyanakvás azonban változatlan marad.

1963. augusztus 15-én újra hírt ad magáról az ismeretlen firkáló: a nagyszénási tanácsháza udvarán levő férfi vécében, majd szeptember 3-án a vasútállomás vécéjében is fel-, pontosabban faliratot hagy maga után: "Kötelet a bérgyilkos Kádár János nyakára és Hruscsovra!!!"6 S egy üzenet a takarítónak: "ne meszeld le, b... az anyád, had (sic!) lássa és olvassa mindenki."

A "Festőművész"-dossziét ismét megnyitják. A szokásos forgatókönyv szerint a helyiségeket lezárják, helyszíni szemlét tartanak, a bűnjeleket lefotózzák, majd lemeszelik. A szakértő hamarosan megállapítja, hogy a két újabb falfirkát ugyanaz követte el, mint a korábbiakat. A nyomozást Bor Imre főhadnagy veszi kézbe, aki arra a következtetésre jut, hogy az írogató ellenséges beállítottságú, fiatal és férfi. (Azért hímnemű, mert "eddig a férfi WC-ket használta".) Hurkolt írása középkorú férfira vall. Végkövetkeztetése: az illető "rafinált bűnöző". Elvégzendő feladatként jelöli meg, hogy az összes vállalatnál tisztázzák a zsírkréták beszerzését és használatát, összeállítsák a Nagyszénásról, illetve Szarvasról Orosházára bejáró dolgozók névsorát, s kiszúrják közülük a gyanúsakat. Sok új embert kell ellenőrizni, s tőlük írásmintát szerezni.

December elején "Ligeti" mellett még egy ügynököt sikerül bekapcsolni a felderítő munkába. "Bihari Sarolta" elsősorban Nagyszénásra koncentrál, s már mindjárt két delikvenst is ajánl megfigyelésre. Egyikük egy nagyszénási vasúti őr, aki 56-ban benne volt az ellenforradalomban, a másikuk is vasutas, ő is "hőzöngött" az ellenforradalom idején, de róla csak annyit tud a jelentő, hogy ősz hajú, 55-60 éves, s fémkeretes szemüveget visel.

Bor főhadnagy társadalmi kapcsolatokat épít ki Nagyszénáson, s az ingázókról, az írásminták beszerzésének lehetőségéről a tanácselnöknél, a párttitkárnál és az állomásfőnöknél informálódik. Az Orosházára rendszeresen bejáró hét, egykori vagy jelenlegi MÁV-dolgozó közül többre is gyanakszik.

Boldizsárt az ellenforradalom alatti "kisebb tevékenységéért" büntetésből orosházi váltóőri beosztásából Nagyszénásra helyezték, a tolatásoknál dolgozik. "Mostanában lojális", ugyanis lánya férjhez ment egy Szovjetunióban tanuló katonatiszthez. Herczeg István Nagyszénáson dolgozott pályamesterként, tagsági könyvét 1956-ban nyilvánosan elégette. Elbocsátották, Gyulára költözött.

Dávid Gergely már a II. világháború előtt is MÁV-főtiszt volt. 1956-ban fegyveresen a mezőtúri állomáson tevékenykedett. A MÁV 57 elején pályamunkássá fokozta le három évre, s pénzbüntetésre ítélte. 1960-tól Nagyszénáson a pályaudvar főintézője. Sok szempontból gyanús. Izgága. Ellenséges a rendszerrel szemben. "Értekezleteken arcjátékán látszik, hogy lenézi társadalmi rendszerünket és benne a jelenlevőket." A nagyszénási tanácselnök azt az esetet emlegeti, amikor Dávid egy tanácsi, választási gyűlésen felállt, s felmutatott egy rossz szódásüveget - nem folyt belőle a víz -, mondván, ma csak ilyet tudnak gyártani, nem úgy, mint a múltban. A nagyszénási állomásfőnök szerint Dávid zárkózott, kimért ember. A helyi italboltban még nem látták; étkezés után szódavizet iszik. Egy MÁV-nagyfőnök, a pályafenntartási főnökség vezetője hosszasan jellemzi Dávid magánéletét, két házasságát, gyerekeit. Bor valamilyen ürüggyel elkéri tőle Dávid egy kézzel írt jelentését. Lekádereztetéshez bevetik "Bihari Saroltát" is, aki álláskeresés ürügyén kétszer is felkeresi. Provokatív kérdéseket tesz fel neki, céloz a falfirkálásra, amit azonban Dávid elítél, ostoba, gyerekes dolognak tart.

Juhhodálytól szállodáig

A nagyszénási Dózsa tsz elnöke, Kocsis Lőrinc arról számol be Bor főhadnagynak, hogy juhászmesterük vonalakat rajzolt fel a juhhodály falára kék zsírkrétával. Felelősségre vonásakor kijelenti, hogy csak ki akarta próbálni a bárányok jelölésére kapott eszközt.

Kocsis különben régi ismerősünk: ő nyitotta a "Festőművész" fedőnevű dossziét, ő vezette a nyomozást. Levélben hívja fel utódja figyelmét P. Sz. nagyszénási lakosra. A 45 éves, nős lakatos korábban kisiparos volt, de 1952-től Budapesten dolgozik. Állítólagos tüdőbetegsége miatt azonban évek óta itthon tartózkodik, s kezelésre jár. Ideje nagy részét kocsmákban tölti. Kocsis egyetért azokkal, akik táppénzcsalónak tartják őt. "Meg kellett volna már gyógyulnia, vagy a tüdőbaja vitte volna a sírba."

Sok minden van még P. Sz. rovásán. Az ellenforradalom alatt hőbörgött, közreműködött tüntetések megszervezésében, élelmiszer-szállítmányokat állított össze, irányított a fővárosba. Leginkább azonban azért gyanús, mert "izzig-porig" rendszerellenes beállítottságú. A politikai humort terjeszti, "nála kizárólag csak az olyan humorok vannak felsorolva, ami a szocialista országok vagy annak vezetői felé irányul (...) a kapitalista országot vagy annak vezetőit helyezi fölénybe a mi rendszerünkkel." "Bihari Sarolta" azt jelenti az időközben gyógyultnak nyilvánított férfiról, hogy a kocsmában kiabált: "Nem sokat ér ez az egész vacak kommunizmus, ami nem is az, hanem egy zavaros keverék. Én kommunista vagyok, de ezek..."

1964. december 16-án az orosházi Alföld szálló földszinti vécéjében is megjelenik a "Sül a hurka..." kezdetű versike. Bor főhadnagy a bisztróban tartózkodott vendégekről gyűjtet adatokat. Különösen arra kíváncsi, volt-e közöttük nagyszénási, illetve 190 cm feletti vagy közismerten ellenséges beállítottságú egyén.

A rostán elsőül Gróf Sándor gyermekjáték-készítő vásározó - 195 cm! - akad fenn. Izgága természetű, ellenséges magatartásáról korábban már több ügynök is beszámolt. "Sóhalmi" például 1961. augusztus 4-én azt jelentette róla, hogy a kisvendéglőben egy helyen a korhadt parkettát felszakította, miközben azt kiabálta, hogy ez a piszkos rendszer is pontosan olyan, mint ez a parketta: rothad és szétesik.

1964 végére négy rendőr közreműködésével összeállítják - történetünkben már nem először - a Nagyszénásról Orosházára bejárók névsorát. A 327 fő közül Bor P. F.-et szúrja ki. Az asztalos részt vett a forradalomban (bár "tevékenysége csekély" volt), egy 56 tavaszi vállalati lopása miatt pedig 1960-ig bűnözőként tartották nyilván. Bor azzal a mesével keresi fel őt, hogy korábbi budapesti munkahelyén sikkasztást követtek el, s tanúként akarja meghallgatni, vallomását aztán aláíratja vele, hogy kézírásához hozzájusson. P. F. "olyan ideges volt, hogy nem tudott ülni. Reszketett, szavai el-elakadtak." Azt állítja, aznap vért adott a Vöröskeresztnél, s ilyenkor így szokott reszketni. Bor beszél a járási tisztiorvossal és a Vöröskereszt elnökével, s kideríti, hogy Nagyszénáson utoljára kilenc hónapja rendeztek önkéntes véradást.

A jelentés után (ismét) megfeneklik a nyomozás. A dokumentumokban legalábbis nincs nyoma, hogy majd' két éven át történt volna valami.

Vég-játék

A megyei III/III alosztályvezetője, Elekes Imre őrnagy és Baranyai Antal őrnagy 1965. február 25-én kelt jelentésükben a nyomozás addigi menetét értékelve megállapítják, hogy a feldolgozómunka "eléggé kapkodó volt (...) a falfirkálások helyszínén nem készült helyszínrajz, jegyzőkönyv, a jelentések hiányosak", s az is komoly mulasztás, hogy az orosházi vasútállomás kevés dolgozóját tanulmányozták. Téveszme volt az elkövetők körét leszűkíteni azokra, akik munkakörüknél, beosztásuknál fogva hozzájuthattak a krétához, mivel az nem zárolt anyag, bárki könnyen vehet, szerezhet magának. "Az elvtársak nem tudtak attól a gondolattól szabadulni", hogy a firkálást nagyszénási lakos követte el, s jó ideig csak fiatal elkövetőt tudtak elképzelni. A végkövetkeztetés: "Alaposabb, átgondoltabb, módszeresebb munka (...) valószínűleg közelebb vitt volna bennünket az elkövető kilétének felderítéséhez." Bor nem tanul a jelentésből, továbbra is kitart a nagyszénási "vonal" mellett.

A firkáló közel két év után főnix-madárként új életre támad, s 1966. december 18-án Orosházán, a Kossuth Lajos utcában öt különböző, frekventált helyen összefirkálja az "El a kezekkel Vietnamtól! Tiltakozz az agresszió ellen!" feliratú plakátot. Hol azt írja rá, hogy "Szabad Magyarországot! Le az orosz igával!", máshol a "Tiltakozz az agresszió ellen!"-t átjavítja "Tiltakozz a szocializmus ellen"-re, de akad olyan hely is, ahol beéri a "Fuj!" szócskával.

Helyszíni szemle, fotózás, meszelés következik. Az immár századosi rangú Bor az elkövetkező hónapok alatt kilenc gyanúsítottat talál, közülük többen is 56-os tevékenységükkel érdemlik ki a megtisztelő vegzálást. Nagy részük nagyszénási. Medvegy Gábor bűne, hogy egy "ellenforradalmár" őrnagy írnoka volt, de emellett "utólag olyan körülmények hallatszanak, hogy ő maga is ellenforradalmár volt". Latovecz Mihály tanácstitkárként átállt az "ellenforradalmárok" oldalára, amiért később elbocsátották. Könyvelőként dolgozott, majd az üveggyárba került gépkezelőnek. Kővágó György több okból is gyanús. 1956-os szereplése miatt 1958-ban tíz hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, néhány hónapja pedig izgatott: a nagyszénási Józsa kocsmában a tsz-tagoknak részegen (!) azt kiabálta: "(...) rongyosok, kommunisták, éhezők..." Mikor a kocsmáros próbálta őt lecsillapítani, ráförmedt: "Már te is pártolod a kommunistákat? Te is a téeszt segíted? Magyarok vagytok ti? Te is ezt a szar demokráciát véded?" "Politikai bűncselekményéért" nemsokára bíróság elé állítják.7

Mivel az elkövető többé nem ad hírt magáról - legalábbis ebben a megyében nem -, s mivel a tettes kézrekerítése kilátástalannak látszik, az ügyet ad acta teszik. Bor kimutatása szerint egyébként 1960 és 67 között 26 személytől - köztük tizenegy "ellenforradalmártól", két elítélttől s egy "politikai bűntett" elkövetőjétől - vettek írásmintát. Eredmény nélkül.

Bor százados - Gyurkó Pál alezredes, a megyei III/III osztályvezetője és Elekes Imre őrnagy, alosztályvezető engedélyével - 1967. december 20-án az immár 165 oldalasra hízott "Festőművész" fedőnevű dossziét lezárja, december 30-án pedig irattározza.

Még tizenegy nap és beköszönt a nevezetes 68-as esztendő. Hosszas előkészítés után bevezetik az új gazdasági mechanizmust (amit aztán néhány év múlva szovjet nyomásra Kádár János radikálisan lefékez), májusban diáklázadások törnek ki Párizsban, augusztus 20-án pedig a szocialista országok hadseregei eltiporják a csehszlovák reformkísérletet. Magyarország ismét belesüpped a reménytelenség és tespedtség állóvízébe. Még 21 évre...



1 Dr. Kahler Frigyes kutatásai szerint 1957. január 1. és 1960. december 31. között Magyarországon állam elleni bűncselekmény miatt 16 748 személyt ítéltek el, közülük 16 195 főt szabadságvesztésre. Izgatásért 4917 személyt ítéltek el a bíróságok. Mindkét forrást idézi: Zinner Tibor A megtorlás vége - a konszolidáció kezdete? című tanulmányában (História, 1995/9-10.) Zinner szerint "(...) A cselekmények túlnyomó többsége szóbeli és főként italboltban vagy hasonló helyen elkövetett izgatás. Feltűnően kevés a tudatos és előre megtervezett rendszeres szóbeli agitáció vagy írásos izgatás miatti eljárás."

2 Az ENSZ Közgyűlése 1957. szeptember 10-én megvitatta a "magyar kérdést", s szeptember 14-én elfogadta az öttagú vizsgálóbizottság jelentését, amely az 1956-os eseményeket népforradalomnak nevezte, s törvénytelennek nyilvánította a szovjet intervenciót. Az ország ENSZ-tagságát felfüggesztették, ezután a Közgyűlés évente megvitatta a "magyar kérdést", amelyet 1962. december 20-án, az Egyesült Államok javaslatára vett le végleg napirendjéről.

3 A Btk. 125. §-ába ütköző és a 127. § 2. bekezdés (a) pontja szerint minősülő bűntett.

4 A dosszié az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található. (O-11341)

5 A titkosszolgák a saját nevükön, az ügynökök - mivel ők ebben a történetben nem tekinthetők közszereplőnek - fedőnevükön/vagy elváltoztatott szignóval szerepelnek. Ugyancsak nem adtam meg a teljes nevét az informátornak, társadalmi kapcsolatnak, illetve azoknak, akikről a dosszié szenzitív adatokat tartalmaz.

6 Nyikita Hruscsovnak (1894-1971) szovjet pártfőtitkárként (1953-1964) meghatározó szerepe volt a magyar forradalom leverésében.

7 Lásd a 3-as számú jegyzetet.



Burzsoá Nyugdíjasok : Kádár János - dalszöveg, lyrics

10 Ft a forró lángos, le van szarva Kádár János
10 Ft a forró lángos, le van szarva Kádár János

20 Ft a meleg lángos, éljen soká Kádár János
20 Ft a meleg lángos, éljen soká Kádár János

50-es a langyos lángos, mi lesz velünk Kádár János
50-es a langyos lángos, mi lesz velünk Kádár János

100 Ft a hideg lángos gyere vissza Kádár János
100 Ft a hideg lángos gyere vissza Kádár János

Nyugdíjasnak nincsen lángos, nem segít már Kádár János
Nyugdíjasnak nincsen lángos, nem segít már Kádár János