A holland tengerpartok kinetikus állatvilága

Theo Jansen mûvész úr a technika megszállottja és természetesen Hollandiában ténykedik, vélhetõleg betépve. Pályája elején csak a hagyományos festegetéssel foglalkozott, de egyszer sikerült egy valóban repülõ repülõ csészeljat buherálnia, ami 1980-ban utcára csõdítette Delft városának békés polgárait, sõt a rendõrséget is sikerült felizgatnia. A sikeren fellelkesülve végleg átnyergelt a szci-fi és a 3D látomások világába. Szélenergia hajtotta kinetikus szobrai (lépegetõ robotjai?) Ypenburg város kietlen tengerpartjának nevezetességei, a turizmusból élõk legnagyobb örömére.

Jansen a mûanyag csövekbõl összeállított lépegetõket egyfajta természetes szelekcióval tökéletesítette, összeállításuk után szélnek eresztetve õket a tengerparton, hogy aztán a „túlélõ" példányokat továbbfejlessze. A fantasztikus teremtmények tíz év kísérletezgetés után már képesek a szelet mozgási energiává alakítani (sûrít, lép, sûrít) és megtanulták elkerülni a veszélyes terepet. Ma már nem lépegetnek mechanikus eltökéltséggel a tengerbe, valamint elkerülik a megfenekléssel fenyegetõ puha homokrészeket. Jansen vérszemet kapott és szeretné szabadon bocsátani õket, hosszútávú tervei között már egyfajta mesterséges intelligenciával való felruházásuk, valamint a reprodukció képessége is szerepel. Ha ilyen elszántan folytatja a fejlesztéseket, felkészülhetünk a legrosszabbra, nemsokára olyan lények fognak boklászni körülöttünk, amitõl (dupla) Hoffman doktor úr is elégedetten csettintene.

Jensen munkái a BMW dél-afrikai lerakatát is megihlették, technika, mûvészet és a tõke békésen egymásraborult.