2007. május 15., kedd

Tócsni a Sark Kertben (egyél sült szart)



Testvéreim az Úrban, panelbirkák és vérmagyarok! Meddig tûrjük, hogy sunyi politikusaink vendéglátósaink hulladékkal etessenek? Mikor indulunk végsõ harcba a szemérmetlen átbaszások ellen, illetve mikor üvöltjük végre testvéri egyetértésbe forrva két centirõl az érintettek arcába, hogy NAMOSTAZTÁNEZMÁRTÉNYLEGSOK?!!! Következzék Lila Fül gasztronómiai élménybeszámolója a Sark Kertbõl:

A társaságunkban levõ egyik hölgyemény befektetett egy tócsniba (350 ft), melyet módfelett dicsért, mind mérete, mind az íze okán. A lapostányér nagyságú burgonyaétel ár/érték aránya kedvezõnek tûnt, rendeltünk még négyet a pultnál, majd olyan lendületesen pofára estünk, hogy a csattanás talán még most is visszhangzik a Duna fölött. Ugyanis egy mûanyag sütistányérra redukált méretben olyasmit kaptunk, ami majdnem mindenben, de nem teljesen különbözött attól, ami az ideák világában tócsni néven szerepel.
Leginkább az összetapadt sült forgácsra hajazott az állaga, bár az íze nyomokban még emlékeztetett a fáradtolajban pácolt krumpliéra. Tejföllel lelocsolt, fogtömés-veszélyeztetõen keményre sült krumplireszeléket kaptunk, amely még méretében is jócskán alulmúlta az elõzõleg prezentált (megjegyzem: korrekt) tócsnit. Személyre szóló kibaszás négyünkkel, mert pechünkre anyáink egy kivételesen buta arcú rendõrrel etyepetyéztek? Kinyílt a dzsihád a zsebemben és visszabaktattam a pulthoz reklamálni, ahol is a flegma pultos fickó közölte: a) nem a babám (tényleg, istenments) b) kapok egy másik tócsnit

Hangsúlyozzuk, hogy a bocsánat szó vagy bármiféle, mentegetõzésre utaló bármi nem hangzott el. És szerencsére nincsen fegyverviselési engedélyem. Kaptam egy második adagot, ami ha méretében nem is, de állagában már emlékeztetett a már említett lapostányéros megoldásra, oszt haladéktalanul távoztunk, mindörökre megkímélve személyünktõl a Sarkot. A lebababámozásért ezennel elnézést kérünk a Pultos Úrtól, sajnos meredeken romlik a modorunk, ha nyilvánvalóan hülyének néznek.

Kedves Fül, Pesten a legutolsó sznob is tudja, hogy tócsni ügyében a Kultiplex verhetetlen, ráadásul a sör is olcsóbb, mint a Sark Kertben. Persze nincsen tökéletes hely, mindezeket kissé ellensúlyozza, hogy egyfajta árukapcsolásképpen jó eséllyel megkapod Bakáts Tibor Settenkedõ jelenlétét.

3 megjegyzés:

sarkifény írta...

igénytelen és lehúzós hely csöves futárokkal

Névtelen írta...

Természetesen nem telhet el nyár anélkül, hogy ne vennénk szemügyre a Budapest éjszakai életét és az országunk imázsát hihetetlenül javító romkocsmákat s kerthelyiségeket.
Kétrészes szemlénk során a következő szempontokat vettük figyelembe: mennyire alkalmas a hely egy könnyed és kényelmes hétvégi italozásra (népsűrűség), mennyire van jól eltalálva a hely hangulata (hely), és végül, hogy mennyiben sikerül korrekt áron és minőségben kínálni a városi biciklisták hivatalos védőitalát, a hosszúlépést. Mondanom sem kell, utóbbi kérdésben a helyzet több mint siralmas: én nem mondom, hogy az Akali borozó ötvenöt forintos hosszúlépése lenne a követendő mérce (de, mondom), de azért ezek a kétszáz körüli árak azért erősen a hübrisz kategóriába sorolandók.


Nekünk személy szerint az abszolút kedvencünk, nem is szívesen vettük be a válogatásba, mert a kedves olvasó esetleg felbuzdulva ezen az íráson elkezd odajárni, és akkor esetleg mi már nem fogunk mindig helyet találni. Márpedig a Sark kert pont attól olyan király, hogy mindig (vagy szinte mindig) van hely egyrészt méretének, másrészt a nem túl gyalogosbarát elhelyezkedésének köszönhetően. Fekvését tekintve abszolút győztes: Pazar kilátás a Dunára, a Szent István parkra és a csinos, napi kocogóadagjukat éppen abszolváló hölgyekre. A folyó közelségének köszönhetően az éghajlat is itt a legelviselhetőbb: ha nem is mindig, de az átlagnál jóval többször van itt egy kis légmozgás, ami azért elég ahhoz, hogy ne érezzük gyehennának ezt az emberolvasztó pesti nyarat. Azon kevés helyek közé tartozik, ahol a fóliázott szendvicsen kívül vannak meleg ételek is. No nem kell valami nagyon széles és differenciált palettára gondolni, három-négy grillételről van szó (tarja, csirke meg saslik), ezeket azonban (a viszonylag borsos áruk mellett) korrektül elkészítik.

Hosszúlépés fronton már korántsem ilyen jó a helyzet: 200 Ft-ot kérnek el poharanként, amivel csont nélkül kapja meg jelen számunk bronzérmét, amit azért - tekintve, hogy ezúttal mindössze három induló van - valószínűleg nem tesznek ki az ablakba. Sörök terén már jobb a helyzet, az ilyen helyeken megszokott árszínvonalon kapjuk a korrekt, minőségi söröket, ami - és ez nem kevés - csak igen ritka esetben ér az általunk komolyan fetisizált félliteres vonal alá. Ha meg mégis oda esik, akkor tessék nyugodtan visszaküldeni. Ja, igen: a hely csak délután ötkor nyit (hétvégén kettőkor), tehát előbb nem érdemes odamenni, hacsak nem akarunk ott nagy örömmel ebédelő napközis táboros gyerekeket nézni.

(Margitsziget, a Sirály Hostel mellett)

Hely: 5,0
Népsűrűség: 5,0
Fröccsindex: 2,0

Exit

leptopi írta...

* És kihullott a haja, kifakult a bőre és ha eleget evett, még az életjelei is megszűntek.