2006. szeptember 6., szerda

Jugoszláv képregények a Karton galériában

Alászálltunk a képregényes szubkultúrában és láttuk, hogy jó. A Karton galéria a határon túli képregényeket bemutató sorozatában a romániai után az ex-jugó témára melegedett rá és most férfias bátorsággal szembedicsérjük a hiánypótló vállalkozást. Mi csupán annyit tudunk az ex-Jugoszláviáról, hogy ott már akkor volt Laibach és Bada Dada, amikor még a kádári pocsolyában Bródy János a Bizottságtól határolódott serényen elfele. És suhogós szabadidőruhát viselő magyarországi turisták Újvidék főterén téliszalámit kínálgattak a könyörületes szívű helybélieknek, hogy az érte kapott pénzen megvásárolhassák és hazavihessék az irigyelt Nyugat egy darabkáját.


És ez a szabadabb szellem a világ azon aprócska szeletkéjén is tükröződött, ami a képregény. A szórakoztatóan információgazdag előadások tartalmának akár zanzásított bemutatása is beszámolónk határait feszegetné és különben is, Kertész Sándor képregényszakértő novemberre ígért következő könyvében bőven kitér a témára. Érdekességként megjegyezzük, hogy a két világháború között főként orosz emigránsok dolgoztak ebben a némileg lenézett műfajban, akkoriban ők képviselték a széles látókört és a Nyugatra való kitekintést arrafelé.

A jelenlévők félszavakból is megértették egymást, láthatólag mindenki ismer mindenkit, ha máshonnan nem, akkor a netről. Aki utánanéz, meglepve fogja tapasztalni, milyen aktív az interneten ez a közeg. Kézbe vehettük a gyűjtök félve őrzött relikviáit, amelyek közül egyik-másik meghökkentő áron cserél gazdát az internetes aukciókon. Például a Talpraesett Tomra magyarított jugó Lucky Luke füzetekért akár 50-70 rugót is megadnak.

És akkor végezetül jöjjön az örömhír: az Egmont elvetélt magyarországi kísérlete (Villám Will) után újra belevágott a Lucky Luke sorozat kiadásába egy cég, jelesül a Pesti Könyv Kft. Bár már kinőttünk belőle, de még nem felejtettük el, nem, nem, soha, hogy nekünk is volt gyermekkorunk és akkoriban mekkora lelkesedéssel lapozgattuk a kölcsönkapott példányokat. Goscinny abszurdba hajló ironikus humora és Morris rajzolói leleménye most is izgalomba hozott, a helyszínen megjelent kiadótól azonnal lenyúltunk nagyker áron magunknak és ismerőseinknek néhány példányt, majd beledugtuk az orrunkat a fényes és illatos lapok közé. Azonnal megszűnt a külvilág, Lucky Luke sittre vágta az agyalágyult Daltonokat és sajnálatos módon Tricepsz képregényes anekdotáiról is teljesen lemaradtunk. És Tricepsz karatémester egy ujjal ől. És még van neki 9 pluszba. Ezúton bocs, Tricepsz.

(P.s.: na, valami gonoszkodást muszáj megeresztenünk Lucky Luke irányába, mert oda a nehezen megszerzett rossz hírünk: a Lucky Luke, ámbátor alapvetően belga vállalkozás, a francia szellem behódolása az amerikai tehenészkultúra előtt. Na, ennyit sikerült.)

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

¤ø„¸¨°º¤ø„¸¸„ø¤º°¨¸„ø¤º°¨
¨°º¤ø„¸ Fuck ¸„ø¤º°¨
¸„ø¤º°¨ SERBIA ~~~``°º¤ø„¸
¸„ø¤º°¨¸„ø¤º°¨¨°º¤ø„¸¨°º¤ø

Névtelen írta...

fuck usa! free hawai!

Névtelen írta...

MAĎARE!!! JDI DO KUNDY MATERE!!! SIPTARČIČI, LÍZEJ SVÝ MATER PÍČI!!! RAZ DVA TŘI, TATARSKÁ ZRUDO UMŘI!!!

Névtelen írta...

Nikola Tesla horvát feltaláló és tudományos volt. 1856-ban született Horvátországban, Smiljan faluban, Lika vidékén egy szerb származású családban.
Sokszor szokott volt mondani: Büszke vagyok a szerb származásomra és horvát hazámra.
Folyékonyan 8 nyelvet beszélt: horvátul,angolul,latinul,németül, magyarul, franciául, csehül és olaszul. Általános iskolát és gimnáziumot Horvátországban végezte el (Smiljan, Gospić,Károlyváros), egyetemre pedig Grazban(Ausztriában) járt. 1884-ben elment USA-ba és Thomas Edison asszisztensévé vált.
1886-ban Tesla elkülönült Edisontól és saját laboratóriumát alapította meg. A több mint 700 találmány az elektrotechnikai, gépészeti, radió-komunikaciós és fizikai szakmában őhozzá kötödik. A leghiresebbek a változóáramfejlesztő, a lapátkátlan turbínok stb.
Az ő becsületébe a mágnesindukció méregységét tesla-nak hívták meg.
1943-ban New York-ban halt meg.