Alászálltunk a képregényes szubkultúrában és láttuk, hogy jó. A Karton galéria a határon túli képregényeket bemutató sorozatában a romániai után az ex-jugó témára melegedett rá és most férfias bátorsággal szembedicsérjük a hiánypótló vállalkozást. Mi csupán annyit tudunk az ex-Jugoszláviáról, hogy ott már akkor volt Laibach és Bada Dada, amikor még a kádári pocsolyában Bródy János a Bizottságtól határolódott serényen elfele. És suhogós szabadidőruhát viselő magyarországi turisták Újvidék főterén téliszalámit kínálgattak a könyörületes szívű helybélieknek, hogy az érte kapott pénzen megvásárolhassák és hazavihessék az irigyelt Nyugat egy darabkáját.
És ez a szabadabb szellem a világ azon aprócska szeletkéjén is tükröződött, ami a képregény. A szórakoztatóan információgazdag előadások tartalmának akár zanzásított bemutatása is beszámolónk határait feszegetné és különben is, Kertész Sándor képregényszakértő novemberre ígért következő könyvében bőven kitér a témára. Érdekességként megjegyezzük, hogy a két világháború között főként orosz emigránsok dolgoztak ebben a némileg lenézett műfajban, akkoriban ők képviselték a széles látókört és a Nyugatra való kitekintést arrafelé.
A jelenlévők félszavakból is megértették egymást, láthatólag mindenki ismer mindenkit, ha máshonnan nem, akkor a netről. Aki utánanéz, meglepve fogja tapasztalni, milyen aktív az interneten ez a közeg. Kézbe vehettük a gyűjtök félve őrzött relikviáit, amelyek közül egyik-másik meghökkentő áron cserél gazdát az internetes aukciókon. Például a Talpraesett Tomra magyarított jugó Lucky Luke füzetekért akár 50-70 rugót is megadnak.
És akkor végezetül jöjjön az örömhír: az Egmont elvetélt magyarországi kísérlete (Villám Will) után újra belevágott a Lucky Luke sorozat kiadásába egy cég, jelesül a Pesti Könyv Kft. Bár már kinőttünk belőle, de még nem felejtettük el, nem, nem, soha, hogy nekünk is volt gyermekkorunk és akkoriban mekkora lelkesedéssel lapozgattuk a kölcsönkapott példányokat. Goscinny abszurdba hajló ironikus humora és Morris rajzolói leleménye most is izgalomba hozott, a helyszínen megjelent kiadótól azonnal lenyúltunk nagyker áron magunknak és ismerőseinknek néhány példányt, majd beledugtuk az orrunkat a fényes és illatos lapok közé. Azonnal megszűnt a külvilág, Lucky Luke sittre vágta az agyalágyult Daltonokat és sajnálatos módon Tricepsz képregényes anekdotáiról is teljesen lemaradtunk. És Tricepsz karatémester egy ujjal ől. És még van neki 9 pluszba. Ezúton bocs, Tricepsz.
(P.s.: na, valami gonoszkodást muszáj megeresztenünk Lucky Luke irányába, mert oda a nehezen megszerzett rossz hírünk: a Lucky Luke, ámbátor alapvetően belga vállalkozás, a francia szellem behódolása az amerikai tehenészkultúra előtt. Na, ennyit sikerült.)
A jelenlévők félszavakból is megértették egymást, láthatólag mindenki ismer mindenkit, ha máshonnan nem, akkor a netről. Aki utánanéz, meglepve fogja tapasztalni, milyen aktív az interneten ez a közeg. Kézbe vehettük a gyűjtök félve őrzött relikviáit, amelyek közül egyik-másik meghökkentő áron cserél gazdát az internetes aukciókon. Például a Talpraesett Tomra magyarított jugó Lucky Luke füzetekért akár 50-70 rugót is megadnak.
És akkor végezetül jöjjön az örömhír: az Egmont elvetélt magyarországi kísérlete (Villám Will) után újra belevágott a Lucky Luke sorozat kiadásába egy cég, jelesül a Pesti Könyv Kft. Bár már kinőttünk belőle, de még nem felejtettük el, nem, nem, soha, hogy nekünk is volt gyermekkorunk és akkoriban mekkora lelkesedéssel lapozgattuk a kölcsönkapott példányokat. Goscinny abszurdba hajló ironikus humora és Morris rajzolói leleménye most is izgalomba hozott, a helyszínen megjelent kiadótól azonnal lenyúltunk nagyker áron magunknak és ismerőseinknek néhány példányt, majd beledugtuk az orrunkat a fényes és illatos lapok közé. Azonnal megszűnt a külvilág, Lucky Luke sittre vágta az agyalágyult Daltonokat és sajnálatos módon Tricepsz képregényes anekdotáiról is teljesen lemaradtunk. És Tricepsz karatémester egy ujjal ől. És még van neki 9 pluszba. Ezúton bocs, Tricepsz.
(P.s.: na, valami gonoszkodást muszáj megeresztenünk Lucky Luke irányába, mert oda a nehezen megszerzett rossz hírünk: a Lucky Luke, ámbátor alapvetően belga vállalkozás, a francia szellem behódolása az amerikai tehenészkultúra előtt. Na, ennyit sikerült.)
4 megjegyzés:
¤ø„¸¨°º¤ø„¸¸„ø¤º°¨¸„ø¤º°¨
¨°º¤ø„¸ Fuck ¸„ø¤º°¨
¸„ø¤º°¨ SERBIA ~~~``°º¤ø„¸
¸„ø¤º°¨¸„ø¤º°¨¨°º¤ø„¸¨°º¤ø
fuck usa! free hawai!
MAĎARE!!! JDI DO KUNDY MATERE!!! SIPTARČIČI, LÍZEJ SVÝ MATER PÍČI!!! RAZ DVA TŘI, TATARSKÁ ZRUDO UMŘI!!!
Nikola Tesla horvát feltaláló és tudományos volt. 1856-ban született Horvátországban, Smiljan faluban, Lika vidékén egy szerb származású családban.
Sokszor szokott volt mondani: Büszke vagyok a szerb származásomra és horvát hazámra.
Folyékonyan 8 nyelvet beszélt: horvátul,angolul,latinul,németül, magyarul, franciául, csehül és olaszul. Általános iskolát és gimnáziumot Horvátországban végezte el (Smiljan, Gospić,Károlyváros), egyetemre pedig Grazban(Ausztriában) járt. 1884-ben elment USA-ba és Thomas Edison asszisztensévé vált.
1886-ban Tesla elkülönült Edisontól és saját laboratóriumát alapította meg. A több mint 700 találmány az elektrotechnikai, gépészeti, radió-komunikaciós és fizikai szakmában őhozzá kötödik. A leghiresebbek a változóáramfejlesztő, a lapátkátlan turbínok stb.
Az ő becsületébe a mágnesindukció méregységét tesla-nak hívták meg.
1943-ban New York-ban halt meg.
Megjegyzés küldése