Budapest román neve Budapesta

Ezúton közöljük a Magyar Távirati Iroda munkatársaival, hogy a Kolozsvár melletti Jucu magyar neve Zsuk. Biztosítjuk a kedves tesókat, hogy még nem tilos Magyarországon magyarul leírni az erdélyi települések nevét. Vincze Matyinak is szólunk.
Nem mellesleg: Budapest román neve Budapesta. Csak hogy tudjátok, ha a román hadsereg harmadszor is elfoglalja világfővárosunkat.


A hír:

Hétfőn a Nokia felavatta első romániai szerelőüzemét: a Kolozsvár melletti Jucu településen egyelőre 350 ember szereli a finn cég mobiltelefonjait, helyi szakszervezeti becslések szerint heted-nyolcad akkora pénzért, mintha Németországban végeznék ezt a munkát. Hét hónappal ezelőtt dőlt el végleg az eddig 60 millió euróra becsült beruházás, s 2009. végére a tervek szerint már 3 és fél ezer embert foglalkoztat majd a gyár, ami a németországi Bochumban lévő Nokia üzem termelését hivatott kiváltani, s mely utóbbi üzemet az év közepén bezárják.
(MTI)

friss és büdi újdonságok

Vérproli magyarországi seggfejség Nagy Nóra klaviatúrájából: következetesen Cluj-nak nevezi Kolozsvárt, magyarán fingja sincs a témáról. Mindez a Reflex nevű hírportálban, mely mottója: A TUDÁS, AMI A VILÁGOT MOZGATJA.
Ja.

Továbbolvasás + Read More......

2006 Frankfurti Könyvvásár I. (magyar pavilon)

Az idén, 2007-ben is kibaktattunk a Frankfurti Könyvvásárba és jó volt. Örömmel közöljük, hogy a magyar stand példát mutatott karakánságból a többi kiállítónak: míg a többi lúzer szánalmas módon ingyen kajapiával udvarolt a látogatóknak, addig a magyar standon ráálltunk a betévedők megadóztatásának és 3 ejróért mértük a kávét. Ezzel az árral sikerült pontosan egy ejrót ráverni a bejáratnál levő büfére, ami szívmelengetően idézte a szívünknek oly kedves Váci utca derék vendéglátósainak "holnap úgyis világvége" mentalitását.

A pénzre kétségtelenül rászorult kis hazánk, hiszen a szomszéd standon levő Románia is keményen rávert a patinás diszletekkel kiálló Magyarországra, legalábbis a vizuális külsőségeket tekintve. Ezekről a díszletekről nem árt tudni, hogy a rossznyelvek szerint évek óta nem változtak, a pénzre bizonyára máshol volt égető szükségük valakiknek. A tavalyihoz képest annyi változás történt, hogy az 56-os tapétákat újra cserélték, valamint az körbeforgó reklámoszlop 56-os Time magazinjának (Man of the year, yeah, the hungarian freedom fighter) helyére a Négy Állócsillag, Kertész Imre, Nádas, Esterházy és Konrád György került.

És most jönnek a szomorú hírek: csak a tavalyi fotókkal szolgálhatunk, az idei vásárról csupán egy mozgóképes beszámolót sikerült megosztanunk önökkel. Az okokról inkább nem beszélünk, lepelrá, kurválkodásból már nem élünk meg, kellett a pénz, na.







Ez vót a határainkon kívül rekedt magyarok számára fentartott részleg, két tucat könyv. Ez még gyurcsányista nacionalizmussal mérve is meghökkentő volt. Quebec Franciaországgal, a Kalligram meg Szlovákiával állított ki.
Ha még érdekli a 2006-os magyar stand, kattintson.

Továbbolvasás + Read More......

Frankfurti Könyvvásár (video)

Frankfurter Buchmesse video 2007.
Hangulat, videó




A youtube szokás szerint hazavágta a tömörítéssel...

.

Továbbolvasás + Read More......

Passau, a három folyó városa

Die Dreisflüssestadt
The City of Three Rivers

demo az épülő városi galériánál
"Lohn mitten
druck in
erei Passau"

Miaza? A bérrel az elnyomást behozták Passauba? És mi az az erei?
Szakértőnk szerint ezek reklámhordozó arcok, méghozzá aszongya:

Lohn Druckerei mitten in Passau, vagyis bérnyomda (ez meg miaizé)Passau közepén.

video lapozás után

Kecskeméti Sándor szobra a Modern Művészetek Múzeuma előtt, Sissy emléktábla, girosz/döner 2.50 euróért stb.

View Larger Map

Továbbolvasás + Read More......

Frankfurti Könyvvásár: Perecárus

Ezt a posztot azoknak szánjuk, akik a hazai rendezvények perecárusainak extraprofitja miatt hörgmetáloznak: a németeknek sem könnyű, őket a mezitlábasért 1.30 ejróval, a sajtos deluxért 2.30 ejróval veszi le a nemzetközi perecárus maffia, mely árkartellel tör a világuralomra. Egyétek inkább a sokkal táplálóbb és vitamindús McHamit, mert a szabadságotokért eszitek.

(ez egy McDo által szponzorált poszt:)

Továbbolvasás + Read More......

Henteskiállítás Frankfurtban?

Aszongya, hogy átlag napi 3000 reklámimpulzus ér egy nagyvárosi járókelõt, szal nagy a zaj, nagyon kell kiabálnia annak, aki észre akarja vetetni Áruját a Fogyasztóval. Légyen szó akár kultúráról, hiszen a kultúra is áru, ezáltal ennek eladásán is profi marketingesek dolgoznak. Legalábbis a frankfurti Modern Mûvészetek Múzeumában www.mmk-frankfurt.de. Általában a reklámanyagokat gondolkodás nélkül recikláljuk, de most sikerült átütni közönyünk falát. Miazhogy: a bárd szobadíszként szolgálja a dolgozó népet, felkerült a falra.

Reklámtörténeti pillanat, múzeum bárddal még nem reklámozott, még ha az kartonból készült is. Meghökkentõ, figyelemkeltõ, sokkoló, ahogy a marketinges nagykönyvben meg van írva, de öncélúság kizárva: ez egy meghívó a Das Kapital kiállításra (alcím: blue chips and masterpieces) és valszeg József Attila sem egy heringre asszociálna, ha a tõkére terelõdne a szó. Sajnos, a kiállítás bõvebb leírásával adós maradt a bárd, egyfajta kíváncsiság gerjesztõ teaserrõl van szó. Ilyenkor jön az internet és derül ki, hogy a múzeum megvette a Rolf Ricke-gyûjteményt és ennek örül ezzel a kiállítással.

Továbbolvasás + Read More......

A világ legrövidebb képregénye

A világ legrövidebb képregényét a Gyurcsány Barátainak Önsegélyzõ Klubja (GyBÖK) szkennelte a számunkra, de ezt kételkedve fogadjuk, mert szerintünk ilyen nincs. Szkennelõnk állítása szerint a képet egy Dob utcai képkeretezõnél meglátta, megszerette, bekereteztette és kiakasztotta az ágyikója fölé, a témában erõsen invulvált személyként telitalálva érezvén magát. Bennünk is megmozgatott valamit az egyszerûségében mély metafizikai és ontológiai kérdéseket feszegetõ comics, de ez másnaposság miatt is elõfordul. Szóma ha mondom, segít a gondon, egy-két köbcenti helyrebillenti. Kik vagyunk? Hová megyünk? Miért? Miért ne? 42?

.

(gyártó: abungle.de)

Továbbolvasás + Read More......

Etap Hotel (teszt)

Cenzúrázzák Csáp Gézát is...


Az Accors Hotels fapados vállalkozása az Etap Hotels, a mezítlábas turisták menedéke. A főként Európában terjeszkedő lánc (nálunk Törökbálinton vannak jelen) alacsony árai minimalista szolgáltatásokkal párosulnak, hasonlóan a fapados légitársaságokéhoz. Akinek csupán az a fontos, hogy viszonylag olcsón (30-40 euró között) egy viszonylag tiszta helyen átvészelje az éjszakát, azoknak barátsággal ajánljuk. Többnyire külvárosi telkeken épültek az újabb Etapok, a festői panoráma nem tartozik a szállodalánc erősségei közé. Nekünk életre szóló élményt jelentett würzburgban a Helmuth Küchentechnik áruház, holdfény, csillagok, romantika, valamint a nürnbergi autópálya andalító zsongását is kellemesnek fogják találni az Üllői vagy a Soroksári út mellett lakó pesti polgártársak.

Az egymásra kísértetiesen hasonlító egyenszállodák tusolóval (műanyag kabin), háromágyas szobával (emeletes megoldás, franciaágy 2 felnőttnek + egy emelet a gyerekre tervezve), kóddal nyíló zárakkal és kábeltévével (nemzetközi csatornakínálat, sajnálatosan pornóadó nélkül) vannak felszerelve. A költségminimalizálás jegyében recepció sincsen a teljes nap folyamán, a szállodák éjszakára bezárnak. Reggelit viszonylag olcsón lehet rendelni, svédasztalos változatban bőséges kajaválaszték, kispályás ká-európaiak itt egész napra feltankolhatnak.

Az pénzbedobálós internethasználat kifejezetten drága, ráadásul az ifjúság tündéri ártatlanságának megóvása érdekében olyannyira ultrabrutál tartalomszűrővel csapták agyon, hogy nekünk még az Index hírhedt analfisting blogját, a Csáp Gézát sem sikerült megtekinteni. Scheisse.

P.s.1:Legközelebb a mexikói Hilton és Sheraton helyi specialitásairól regélünk, stay in touch, yuppie.

P.s.2: vizsgálódásaink szerint etapék a honlapjuk tele van elavult, 2006-os információval (pl. szállodamegnyitók beharangozója, a jelek szerint az informatikusuk is low budget.

Továbbolvasás + Read More......

Pápasör Regensburgból

Ááá, hagyjuk, Regensburgban a Pápakultusz vicces méreteket öltött. Nem mellékesen: az általunk ismert egyetlen olyan város, ahol Bibliát lehet kapni az újságosnál.
Olvassák el ezt a cikket a Pepsi-pápáról, a Vatikán-generációról, ésatöbbi, és utána mormolja el tízenkétezerszer, hogy "jajistenem, hova jutott ez a világ". Biznisz iz biznisz: Pepsi, always faithfull. Pepsi, mindig hűséges. Vagy hívő.

P.s: A sörrel semmi gond, iható, megittuk, kipisiltük Nemsokára egy bővebben foglalkozunk a témával.

Weidener Brau: Papstbier

Továbbolvasás + Read More......

Heribert Illig: Kitalált középkor (II)

II.rész

Herr Illig saját bevallása szerint könyve megírására XIII. Gergely pápa 1582 és naptárreformjának matematikai elemzésétől kapta az ihletet. A történetet kénytelenek vagyunk bő lére eresztve tárgyalni, de megéri elolvasni, becsszó.

Az egyiptomi, a görög és a római naptár is 365 napnak tekintette az evet, de a Fold napkörüli útja nem osztható 365 tengely körüli fordulattal (nappal), mivel a valóságban a Fold 365 nap és még kb. 6 óra alatt kerüli meg Napunkat. Ez a hat óra eltérés 4 év alatt 1 napnyi (24 óra) elmaradást eredményez a naptári és a csillagászati év között, aminek eredményeképpen vándorolni kezdenek az évszakok, tavasz helyett nyár köszönt stb. Az egyiptomiaknál ez a probléma a Nílus áradásának a lassan változó időpontjaiban jelentkezett a legnyilvánvalóbban, a parasztok nem tudtak az áradáshoz kapcsolódó mezőgazdasági munkálatokat a naptárhoz igazítani. Ez a négyévente 1 napos elmaradás 1460 év alatt 1 teljes évet tesz ki, vagyis akkor esik az évkezdés ugyanarra a dátumra.

Történt vala, hogy Julius Ceasar megelégelte az időszámításunkban uralkodó zűrzavart és Kr.e. 45-ben úgy döntött, hogy ideje gatyába rázni a naptárt. Egyiptomi csillagászok megfigyeléseire támaszkodva 365 nap és 6 órában állapította meg 1 év hosszat, és a hatórás eltérés korrigálására beiktatta a szökőévet, vagyis minden negyedik évben egy plusz napot a naptárban (6x4=24, ugyebár, de elnézést, amiért túlmagyarázom a témat, brrr). Ezennel a naptárunk működőképesnek tűnt.

A csillagászok megfigyelései viszont pontatlanok voltak, mivel a csillagászati év hossza valójában 365 nap+5 óra+49 perc, vagyis a Caesar-fele naptár évi 11 perccel sietett (hiszen 365 nap és 6 órában határozták meg az év hosszát). Ez az évi 11 perces évi eltérés kb. 128 évente tett ki egy teljes napot, vagyis az évszázadok folyamán a csillagászati év és a naptár újra ellentmondásba keveredett, problémássá vált az egyházi ünnepekhez kötött mezőgazdasági munkák elkezdése, a vidéken élők és a csillagászok számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a naptár és pl. a tavaszi napéjegyenlõség (Illig úr szavaival) "köszönő viszonyban sincsenek egymással". Gergely pápa 1582-ben elszánta magát a naptárkorrekcióra és 10 plusz napot beiktatott a naptárba.

A probléma viszont a szemünk előtt van. A 10 beiktatott nap 1280 év kiigazításához volt elegendő, Caesar naptárreformja és Gergely kiigazítása között 1626 évnyi az eltérés. Tehát valójában 13 napot kellett volna beiktatni (1627 osztva 128-al). Gergely pápa a csillagászok megfigyeléseire alapozva csak 10 napot iktatott be, az eltelt időszakhoz képest keveset, de mégis a helyes napszámot találta el. Illig szerint ez a hiányzó 300 év egyik bizonyítéka, de mindenesetre elgondolkodtató és nehezen magyarázható tény. A történészek körében elterjedt nézet, hogy 325-ben a niceai zsinaton kiigazították a naptárt, de erre nincsenek bizonyítékok. A másik (és Illig úr által nagyvonalúan semmibe vett) bizonyíték, hogy ókori megfigyelõk (pl. Plinius) szerint a tavaszi napéjegyenlőség március 25-én (tehát nem a csillagászati március 21-én) van. Ezen a módon az eltűnt évszázadok rejtélye egyszerű magyarázatot kap.

A könyv további részletezésétől eltekintünk, de minden történelem ponyva iránt érdeklődőnek meleg szívvel ajánljuk. Elgondolkodtató és gondolkodásfejlesztő műről van szó, karácsonyi ajándékként odatehetjük a Zámbó Jimmy album mellé.

kapcsolódó honlapok:

www.kitalaltkozepkor.hu (megszűnt)

www.mantis-verlag.de

Továbbolvasás + Read More......

Herbert Illig: Kitalált középkor

I. rész

Nehéz egy történésznek az élete, kispálya. Oktathat, ugye. Esetleg szorgos munkával kiharcolhat magának egy nem túl zsúfolt, jobbik esetben gazdátlan szakterületet, ahol fáradságos munkával szaktekintéllyé válhat. Aztán védelmezheti, mint kutya a koncát. Esetleg ismeretterjeszésbe foghat, népszerű történelem, ilyesmi, több pénz, viszont itt is nagy a könyökverseny. Ha végkép nekikeseredik és önnön haszontalanságára ébred, marad a politika és az alkoholizmus, de nem kívánunk tovább gonoszkodni.

Heribert Illignek, aki nem szakmabeli, a jelek sikerült valami igazán nagyot mondania. Könyve, a Kitalált középkor, már a 17 kiadásban jelent meg német nyelvterületen, sőt már külföldiül is megjelent, jelesül magyarul (Allprint Kiadó, 2002). Mi itt a közép-európai mocsárban láttunk-hallottunk egykét történelmi érdekességrol, (Lenin életrajza, dákó-román elmélet, sumér magyarok, vagy akár a KGB ellen dolgozó 3/2-es ügynök közismert történetére is utalhatnék), vállvonogatásban bajnokok vagyunk, de Heribert Illig úrnak mégis sikerült meglepni a nagyérdeműt. Illig úr úgyanis azt állítja, hogy a középkor jelentős része fiktív, kitalált, slussz-pász, összeesküvés rabjai vagyunk, kibasztak velünk. És elmélete bizonyításaképpen olyan szellemi tűzijátékkal szolgál, hogy több történész ismerősöm masszívan inni kezdett. A Kr.u. 614-911 éves szakasz, 297 év távozik hatalmas robajjal a történelembol. A Merovingok jelentos része, a nagyszláv birodalom, az avarok és a teljes Karoling-dinasztia, Nagy Károllyal az élen, akit francia és a német népnek egyformán nemzeti hőse, azonkívül az Európai Ház eszmei alapozása. Elméletének fogadtatása a szakma részéről eléggé vegyesnek mondható (kurvaanyázástól a lehazaárulózásig, elvégre a német dicső múltat fúrja meg és történészi életművek forognak kockán), viszont a nagyközönség érdeklődését sikerült felkelteni. A magyar kiadást elosegítette, hogy az elmélet új megvilágításba helyezi a magyar krónikákat (ti. az Attilától Álmosig terjedő öt nemzedéknyi idő tarthatóvá és érthetővé válik, azonkívül László Gyula kettős (hármas?) honfoglalás elmélete is izgalmas értelmezést kap stb.) Illig úr és munkatársai jelenleg is rendületlenül folytatja kutatásait, melyek eredményét rendszeresen közreadják a Zeitensprünge (Időugrások) c. folyóiratukban, (mely 1995 óta jelenik meg).

Hamisítási elméletének lényege, hogy "dicsőséges jövőt csak dicsőséges múltból" (Pap Gábor) lehet csinálni, emiatt VII. (Biborbanszületett) Konstantin Bizáncban a X.század során az arabok által elrabolt birodalmi relikviák (Szent Kereszt) fiktív visszaszerzése, valamint a saját uralkodásának legitimálása érdekében átállította a kronológiát és átírta a történelmet. Mi sem volt ennél könnyebb, mivelhogy irányítása alá tartozott az akkori világ legfejlettebb közigazgatása, valamint megkönnyítette a dolgát, hogy a dokumentumokat Bizáncban az uralkodó trónralépéséhez viszonyítva datálták, a Jézus születéséhez köthető kronológia nem volt használatos.

Nyugaton a Bizánccal II. Ottó révén dinasztikus kapcsolattal kötődő szász uralkodók valószínűleg értesültek a bizánci időnyereségről, tehát itt III.Ottó császár és a vele régi baráti viszonyban (néhai tanácsadó) levő II.Szilveszter pápa is átírta/átírhatta a történelmet a X. században. A cél az 1000.esztendő, a Millennium III. Ottó idejéhez közelítése volt, hogy Ottó a Biblia által legitimált ezeréves birodalom császára lehessen. Nem mellékesen kitaláltak egy "szupercsászárt", Nagy Károlyt a betoldott időbe, mint újabb legitimációs alapot. És bár III. Ottó 1002-ben meghalt, a folyamatot nem lehetett megállítani. A pápá és a császárok között kitörő invesztitúraharc a Nagy Károllyal kapcsolatos hivatkozások, okmányhamisítások tömkelegét indította el. A hamisítást elősegitette a magántulajdon okmányokkal való megtámasztásának igénye (a birtoklás a X. századig szokásjogon alapult), szükségessé tette minden kolostori birtok Nagy Károlyhoz köthető adománylevéllel történő alátámasztását.
Illig nem foglalkozik a 614 és 911 közé datált okmányokkal (Kb.7000 darabot tart számon a diplomatika), prekoncepciója értelmében ezek mind hamisítványok. Elméletét a régészeti, épülettörténészeti, művészettörténeti stb. érvekkel támogatja, a segédtudományok egyenjogúsítását követelve. A "sötétnek" nevezett középkorban csekély régészeti lelet található a kérdéses időszakban, a Nagy Károly által építetett Aacheni palotatemplom stílusában és szerkezeti megoldásait tekintve előzmény nélküli Északon, mintegy megelőzve korát. Az Illig által szellemes csűrcsavarással tárgyalt példák sokasága túlhaladja ezen könyvismertetőnk kereteit.

Illig úr történelmi krimijét olvasva azonban feltámad bennünk is az ellentmondás kényszere.
Szelektál a források között, elveti, melyek nem illeszkednek elméletébe. Elveti a dendrokronológiát és a C14-es izotópvizsgálatot is, megbízhatatlannak, sőt manipuláltnak nevezve mindkét módszert. A dendrokronológia (évgyűrű-analízis) arra épít, hogy a különböző korabeli fák évgyűrűinek jellemzői és átfedései révén egy olyan általános, standardizált sorrendet (szekvenciát) sikerült létrehozni, melynek alapján a famaradványok életkora azonosítható. Illig megtámadja a módszert, kifejezve gyanúját, hogy a dendrokronológusok a kérdéses évszázadok áthidalására "megkétszereztek részsorozatokat a fantomévek famintákkal és megfelelő évgyűrűkkel történő lefedése végett". És felhívja a kedves olvasok figyelmét, hogy a C14-es módszer és az évgyűrűvizsgálat eredményei "ugyanazon korszakokban köszönőviszonyban sincsenek egymással". Illig elméletének ugyanis ugyancsak ellentmondanak az aacheni kápolnában talált famaradványok évgyűrűs-módszer szerinti kormeghatározása (776 pluszmínusz 10 év). A C14-es izotópvizsgálattal kapcsolatban is megfogalmazza kételyeit. Röviden a módszerről: a C14-es radiokarbon izotópos vizsgálat az élő szervezetbe beépülő, ám annak halála (ti. mikor már nem épít be több anyagot) után kezdődő bomlás (felezési érték) adataiból következtetni lehet a széntartalmú (szerves) anyag korára. "A C14 nem ad ki automatikusan abszolút dátumokat, csupán mérési adatokat, melyeket először át kell számolni évekre. Mivel a mindent eldöntő C12/C14 reláció minden egyes évben és minden területen más lehet, Libby (a módszer kidolgozója -a szerk.), az ókori rómaiak, Ptolemaidák és egyiptomiak történetileg elődatált famaradványaihoz képest kalibrálta mérési értékeit. Így az uralkodó kronológia összes lehetséges hibája átköltözik a természettudományos időmeghatározásba."
(2002)

(folytatjuk)

Továbbolvasás + Read More......

Trabantszag a kamrából

osthits/Trabi-konzerv

A Totalcar leleménye a konzervált Trabant-kipufogógáz. Az alacsony fenntartási költségû, egyszeri 4 eurós (ezresé) befektetéssel hazavihetõ retrokonzerv égett olaj és benzinszagot tartalmaz. A vöröscsillagos köhögéscsillapítót, kitûzõket és egyéb kommunista emléktárgyakat forgalmazó Osthits termékét azoknak ajánljuk, akiknek kiment a molyirtó a pufajkájukból, de valamiért ragaszkodnak a sötét középkor-nosztalgiához.

Továbbolvasás + Read More......